A változékony élelmiszer- és energiaárakat kiszűrő maginfláció nőtt az Egyesült Államokban a múlt hónapban, amit a Bloombergnek nyilatkozó szakértők jó hírként értékelnek, ugyanis sokan attól tartottak, hogy a GDP növekedésének lassulása tartóssá teszi a deflációt, ami a kiadások halogatására ösztönzi a fogyasztókat, s ezzel tovább fékezi a gazdaság kilábalását a válságból. A munkaügyi minisztérium adatai szerint a maginfláció 0,2 százalékkal araszolt feljebb júniusban az egy hónappal korábbihoz képest - ilyen "nagy" emelkedésre október óta nem volt példa. A Bloomberg által megkérdezett elemzők 0,1 százalékot jósoltak. Az élelmiszerek és az energiahordozók árváltozását is figyelembe véve 0,1 százalékkal mérséklődtek az árak, azaz április és május után a múlt hónapban is kitartott a defláció. A különbség oka, hogy az energiaköltségek 2,9 százalékkal csökkentek, az élelmiszerekre fordított kiadások ára pedig változatlan maradt, s ez ellensúlyozta a ruházati cikkek és a használt autók árának emelkedését.
Egyáltalán nem látok inflációs kockázatokat - nyilatkozta a hírügynökségnek Nigel Gault, az IHS Global Insight kutatóintézet közgazdásza. Továbbra is stagnáló árakkal számolhatunk, mivel a fogyasztói keresletet nyomás alatt tartja a magas munkanélküliség. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy az európai országok adósságproblémái miatt gyengélkedő euró a következő hónapokban támaszt ad a dollár értékének, ami fékezi az amerikai inflációt. Ugyanakkor az USA-ból Európába irányuló export növekedése lelassulhat, mert a viszonylag erős dollár nem kedvez az amerikai kivitelnek. Az árak emelkedésének irányába hat, hogy stabilizálódtak a lakásbérleti díjak - ezek adják a fogyasztói infláció egyik legnagyobb súlyú komponensét -, a második negyedévben ugyanis csökkent a kiadatlan lakások száma az elsőhöz képest. Ezen a piacon két év óta ez volt az első pozitív fejlemény.
Az amerikai fogyasztók viszont nem derűlátóak: a Michigani Egyetem bizalmi indexe júliusban egy éve a legalacsonyabbra zuhant, a júniusi 76,0 pontról 66,5-re, pedig az elemzők csak 2 pontos visszaesésre számítottak. A hat hónapos várakozások részindexe 60,0 pontra esett a júniusi 69,8-ről. Ez mutatja a legjobban, hogy mennyire hajlandóak költekezni az emberek, márpedig a fogyasztásuk adja az amerikai GDP 70 százalékát. Az aggódó vásárlók és a tartósan magas munkanélküliség ebből a szempontból nem sok jót ígér.
Brian Moynihan, a Bank of America elnök-vezérigazgatója (képünkön) a CNBC-nek a hét végén adott interjújában úgy vélte, hogy a második félévi fogyasztási adatok még gyengébbek lesznek az összehasonlításul szolgáló tavalyi, kedvezően alakult második félév miatt, amikor erős volt a kiskereskedelem forgalma. Ennek ellenére pozitívan értékelte a gazdaság helyzetét, bár szerinte a GDP növekedése idén nem éri el a 3 százalékot, valószínűleg 2,5-2,7 százalék lesz. A fékező tényezők között említette a munkaerőpiac bővülésének lassúságát, a beruházások alacsony szintjét és a hitelek iránti csekély érdeklődést.
