Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hónap végétől működőképes lesz az Európai Unió 440 milliárd eurós pénzügyi stabilitási alapja (EFSF), amelyből a bajba került euróországok vehetnek fel hitelt - a tavasszal ad hoc módon megsegített Görögországnak adotthoz hasonló feltételek mellett -, ha vállalnak egy a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (ECB) által összerakott reformprogramot.
Az alap egy ideiglenes válságkezelő eszköz - mondta el a Financial Timesnak Klaus Regling vezérigazgató -, de élettartamát a tervezett három év lejártával meghosszabbíthatják, ha akkor lesz még kinnlevősége. Regling bízik benne, hogy az EFSF kötvényei megkapják a hitelminősítőktől az elvárt legjobb, AAA besorolást - szerinte ehhez eleget nyom a latban az, hogy az eurózóna pénzügyminiszterei készek minden szükséges intézkedésre. Befektetői körökben azonban sokan kételkednek ebben, mert az alap befizetőinek, vagyis az eurózóna országainak csak kisebb hányada rendelkezik ilyen minősítéssel. A besorolás elérése érdekében különleges intézkedéseket hoznak - hangsúlyozta a vezérigazgató -, például növelik a készpénztartalékokat, a tagországok pedig az eredetileg vállalt befizetésnél 20 százalékkal többre vállalnak garanciát.
Mások azonban kétségeket fogalmaznak meg a rendszerrel kapcsolatban. Egy a Reuters által idézett elemző szerint jó eséllyel nem lesz szükség az EFSF-re és kötvényei se fognak komoly szerepet játszani a piacokon, mert a leginkább rászorulók - például Spanyolország és Portugália - nem szeretnék igénybe venni. Egyrészt mert az alap hitele drágább lehet a piacokon hozzáférhetőnél, másrészt nem akarnak további megszorításokat vállalni. Spanyolország a napokban 6 milliárd euró értékben adott el a piacokon 10 éves lejáratú államkötvényeket, olcsóbban annál a nagyjából 5 százaléknál, amibe az EFSF hitele kerülne, Portugália a múlt hónapban értékesítette 5 éves lejáratú kötvényeit hasonló feltételekkel.
Mivel országok nincsenek válságveszélyben, szakértők felvetik annak lehetőségét, hogy a kormányok a stresszteszten megbukó vagy megszorult bankjaik feltőkésítésére fogják igénybe venni az alapot. Regling erről úgy nyilatkozott, hogy az EFSF-hez csak országok fordulhatnak - ha a felvett összeg egy részét a bankok megmentésére fordítják, az az ő dolguk.
