Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A várakozásokkal ellentétben nem következett be a korábban külföldön munkát vállalt lengyelek tömeges hazatérése sem a gazdasági válság nyomása, sem a hazai gazdaság erősödésének vonzása hatására. A varsói központi statisztikai hivatal (GUS) 2009. évi adatai szerint még mindig több mint 2,2 millió lengyel él külföldön, s bár ez kevesebb az előző évinél, az Eurostat adatai azt mutatják, hogy többen hagyják el az országot, mint ahányan hazajönnek. A munkaközvetítők szerint miután a lengyeleknek az a hírük, hogy keményen tudnak dolgozni, a korábbinál is könnyebben találnak munkát, főleg a jelenleg legnépszerűbb országokban: Nagy-Britanniában, Belgiumban és Hollandiában (Németország és Írország sokat vesztett korábbi népszerűségéből). Andrzej Grudniok, a Kadry munkaközvetítő elnöke azt állítja, hogy több munkaajánlatot kapnak a külföldi cégektől, mint tavaly - írta a befolyásos Rzeczpospolita című újság.
A hetekben Krakkóban tartottak tudományos konferenciát a migráció hazai hatásairól, amelynek egyik elemzése rámutatott az egyik okra, amiért nem sietnek hazatérni hazájuk jelentősen megjavult gazdasági helyzete ellenére sem a kivándoroltak. Túlnyomó többségük ugyanis olyan falvakból, periferiális területekről menekült a külföldi munkavállalásba, ahova azóta sem értek el a nagy változások, tehát ugyanolyan reménytelen helyzetbe térnének vissza, mint ami elől elmentek. A kivándorlás negatív hatásai között említették egyes körzetek elnéptelenedését, a helyi adóbevételek csökkenését, és - meglepő módon - hogy a helyi piacokon (ahonnan sokan dolgoznak külföldön) az árak 5, sőt 24 százalékkal emelkedtek. A Lengyelországban igen magas munkanélküliség egyébként időközben az általuk elhagyott körzetekben mérséklődött, a munkalehetőségek növekedtek, amivel persze együtt jár a bérek emelkedése is.
