Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lengyelország teljes államadósságának összege a hivatalosan bejelentett 644 milliárd zlotyval szemben valójában meghaladja a háromezermilliárd zlotyt, vagyis a GDP 50 százaléka helyett több mint a bruttó hazai termék 220 százaléka - állítja Janusz Jablonowski, a lengyel jegybank statisztikusa. Ez azt jelenti, hogy minden lengyelre nem 17 ezer, hanem 80 ezer zloty adósság jut, ami kétévi átlagkeresetnek felel meg. A szakember szerint az ismert összeghez hozzá kell adni az úgynevezett rejtett adósságot. Ez olyan tételekből jön össze, mint az elhalasztott átutalások az egészségügynek vagy a rokkantnyugdíjrendszer, ahol csökkentették a befizetendő összegeket, és teljesen elszakadtak egymástól a be- és a kifizetések. Bár Jablonowski elismeri, hogy szokatlan az általa alkalmazott számítási módszer, abban biztos, hogy jól mutatja: hosszabb távon a lengyel államháztartás instabil.
A Bankier varsói pénzügyi szaklap elemzője, Krzysztof Kolany szerint Jablonowski tanulmányához hasonló még sosem készült a lengyel gazdaságról, de az általa feltárt helyzethez hasonló eredményre jutottak bázeli kutatók több fejlődő ország vonatkozásában. Mindegyik végkövetkeztetése az volt, hogy a jelenleg Európában uralkodó, és részben az Egyesült Államokban is fennálló szociális modell a következő évtizedekben nem lesz fenntartható.
A varsói kormány nem osztja ezt a pesszimizmust - a pénzügyminisztérium által elkészített és tegnap nyilvánosságra került jövő évi költségvetés tervezete a korábban tervezettnél nagyobb, 3,5 százalékos GDP-növekedéssel kalkulál jövőre, 2,3 százalékos infláció és 9,9 százalékos munkanélküliségi szint mellett - ez idén júniusban még 11,6 százalék volt. A terv azzal számol, hogy a gazdasági növekedés motorja elsősorban a hazai fogyasztás és beruházások lesznek. Ez utóbbi pozitív hatással lesz a munkaerőpiacra is. A reálbérek növekedése viszont 1,4 százalékra lassul, miután gyakorlatilag befagyasztják a közalkalmazotti béreket, továbbá a korengedményes nyugdíjba menetel korlátozása és a viszonylag nagyarányú munkanélküliség rontja az alkalmazottak alkupozícióit. Az import gyorsabban fog nőni az exportnál, és a zloty fokozatosan erősödni fog.
