Közelednek az Egyesült Államokban a félidős parlamenti választások, és sokan úgy vélik, Barack Obama elnökségének 17 hónapja rontotta a demokraták esélyeit. Hogy gazdaságpolitikája mennyire tekinthető sikeresnek a második világháború óta legsúlyosabb gazdasági válság elhárításában, legalábbis vitatható. Első elnöki hónapja, 2009 februárja óta a munkaügyi minisztérium statisztikája szerint 2,3 millió munkahely szűnt meg az USA-ban, amire 65 éve nem volt példa. Megválasztása, 2008 novembere óta 4,4 millióan vesztették el állásukat. Ezért részben még Bush elnöksége a felelős, de az elemzők úgy látják, hogy szerepe volt benne annak is, hogy a vállalatok felgyorsították a leépítéseket Obama kilátásba helyezett adóemelései, magas környezetvédelmi adója és a szakszervezetek befolyásának várható erősödése miatt.
Az elnök hathetes választási kampányt kezdett, amelynek középpontjában gazdasági eredményei állnak. Emellett megpróbálja leszerelni azokat a bírálatokat, amelyek a Mexikói-öbölben történt, történelmi méretű olajkatasztrófa kezelése miatt érik. Obama emlékeztet 787 milliárd dolláros gazdaságösztönző csomagjára, ami újraindította a gazdasági növekedést - bár ennek még nem mindenki érzi a hatását. Az amerikaiak jelentős része ugyanakkor ennek ellenére még hisz az elnöknek, csak ez magyarázhatja, hogy népszerűségi mutatója a 9,7 százalékos munkanélküliség ellenére még mindig 50 százalék körül alakul. Az elnök arra készül, hogy a G20 hétvégi csúcstalálkozóján felhívja a világ vezető gazdasági hatalmait és legnagyobb fejlődő országait az amerikai példa követésére, vagyis arra, hogy folytassák a fellendülés költségvetési támogatását és a korábbi liberális gondolkodással szakítva szánjanak nagyobb szerepet az államnak a gazdaságban.
