Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem kis meglepetést keltett a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója (képünkön). Néhány órával azután, hogy Medvegyev orosz és Nicolas Sarkozy francia elnök jelenlétében szándéknyilatkozatot írt alá a Gazprom és az olasz Eni arról, hogy bevonják az Oroszországot az Európai Unióval összekötő Déli Áramlat gázvezetékprojektbe a francia EdF-et, közölte: szó sem lehet róla, hogy az orosz vállalat lemondjon a franciák javára saját részesedésének egy részéről. A szombat délelőtti bejelentés még úgy szólt, hogy a franciák 20 százalékot kaphatnak: 10-10-et a Gazpromtól és az Enitől. Aztán a Dow Jones szűkszavú közleményben tudatta: az Éléctricité de France megállapodása úgy szól, hogy minimum 10 százalékos részesedést vásárol a Déli Áramlatban a jelenleg 49 százalékos tulajdonostól, az Enitől, míg a Gazprom megtartja a maga 51 százalékát. Miller jelezte, hogy az olaszok akár 20 százalékot is átengedhetnek az EdF-nek az év végéig. A másik francia közműóriás, a GDF Suez is nagyban üzletel a Gazprommal: a fórumon 9 százalékot szerzett az Északi Áramlatban, az Ukrajnát a Balti-tenger alatt futva elkerülő gázvezetékben, bár az orosz fél itt sem volt hajlandó mérsékelni saját, abszolút döntéshozó szerepét. A BASF SE tulajdonában levő Wintershall AG és az E.On Ruhrgas AG 4,5-4,5 százalékot engedett át a francia vállalatnak, így az 51 százalékos Gazprom-tulajdon mellett 15,5-15,5 százalékuk marad a projektben, amelyben még a Nederlandse Gasunie NV birtokol 9 százalékot.
Miller több fontos bejelentést is tett ebből az alkalomból. Kijelentette, hogy készek Azerbajdzsán teljes gázexportját felvásárolni - ami újabb szög volna a rivális európai projekt, a Nabucco koporsójába. Közölte, hogy a Déli Áramlat elnök-vezérigazgatójává a holland Gasunie vezetőjét, Marcel Kramert nevezik ki.
Elárulta, hogy gondolkoznak egy Belaruszt megkerülő vezeték létrehozásán is. Ez nyilvánvaló kapcsolatban van azzal, hogy a fehéroroszoknak e bejelentéskor már csak egy napjuk maradt, hogy kifizessék 192 millió dolláros tartozásukat a nekik szállított gázért, különben a Gazprom a szerződés értelmében 85 százalékkal csökkentheti szállításait. A tartozás tényét és nagyságát sem tagadja Minszk, de azt állítja, hogy ugyanennyivel tartozik neki tranzitdíjban a Gazprom, vagyis ezzel kifizetettnek tekinti mindkét összeget. Szergej Smatko orosz energiaügyi miniszter ezt a választ nevetségesnek minősítette, és közölte, hogy készek az Európai Uniót riadóztató korai figyelmeztető rendszer aktiválására. Ugyanakkor Miller igyekezett megnyugtatni az európai vevőket, hogy elegendő tartalékkapacitással rendelkeznek a nyugatra irányuló szállítások fenntartására, nem fogják megérezni, ha Belarusz esetleg a korábbi ukrán példát követve lezárná a tranzitvezetéket.
