Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Közel harminc százalékkal esett vissza Romániában a befektetések értéke az első negyedévben 2009 hasonló időszakához képest, az összeg még a 9,5 milliárd lejt sem érte el - írta a bukaresti Új Magyar Szó. A bukaresti országos statisztikai hivatal adatai szerint a legsikeresebb az ipar volt, amely a befektetések 36,4 százalékát vonzotta, ezt követte a kereskedelem és a szolgáltatások 34,5 százalékkal. Legrosszabbul a mezőgazdaság teljesített, amely a beruházásoknak csak 9,9 százalékát tudta megszerezni. A zuhanást külső és belső okok egyaránt magyarázzák. A nemzetközi hitelminősítő intézetek folyamatosan leértékelték Romániát - ennek is meghatározó szerepe volt abban, hogy a recessziót követően a kelet-európai régióba irányuló, befektetésekre szánt kevés pénz is elkerülte az országot. Miután Bukarest befektetési mutatói már a múlt év végén nagyot estek, az adatok most olyan pillanatban láttak napvilágot, amikor az ország egy karcsúsító program elején tart, ettől pedig nem sok jót várhatnak a beruházások. Mátis Jenő közgazdász a lapnak úgy nyilatkozott, hogy a programtól nem várható a gazdaság élénkítése, ami egyébként alkalmas lett volna a munkanélküliség csökkentésére és a társadalmi feszültség enyhítésére is. Lucian Croitoru, a román jegybank elnöki tanácsadója az Adevarulnak adott interjúban mutatott rá arra, hogy a közpénzek kezelésének rendezetlensége is elriasztóan hat a befektetőkre, akik amúgy is tartanak a nagy deficitektől, az instabilitástól, a bizonytalan adórendszertől és a kiszámíthatatlan üzleti környezettől. Mátis a taszító jelenségek listáját kiegészítette a túlburjánzott bürokráciával és a fejletlen infrastruktúrával. Ilyen környezetben szinte csodának tartja, hogy mindezek dacára léteznek több százezer eurós beruházások.
Románia a recessziót mintegy 12-18 hónapos késéssel éli át, tehát ott most megy végbe az, ami a régió más államaiban 2009 elején. A román válságot nemcsak a befektetések hiánya súlyosbította, hanem az is, hogy a fogyasztói piac öt év után először nem rendelkezett azzal a bevétellel, amit a külföldön dolgozó állampolgárok hazautalása jelentett. A román gazdasági növekedést az utóbbi években főleg a fogyasztás generálta, nem pedig a termelés - emlékeztetett az Új Magyar Szó.
