Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A már kilátásba helyezett általános sztrájk főpróbájaként tegnap sztrájkba lépett a 2,5 millió spanyol közalkalmazott háromnegyede. Az elemzők szerint az ország legnagyobb szakszervezetei ezzel az általuk kezdeményezett akcióval tesztelték, hogy mennyire keményen tartja magát a kormány a legújabb költségvetési megszorításokhoz. Az Európai Unió harmadik legnagyobb költségvetési hiányával küszködő José Luis Rodríguez Zapatero miniszterelnök a korábbiak után egy újabb, 15 milliárd eurós költségcsökkentési programot volt kénytelen meghirdetni, amelynek keretében egyebek mellett ezzel a hónappal öt százalékkal csökkentik a közalkalmazotti fizetéseket - amire 30 éve nem volt példa -, majd azokat jövőre ezen a szinten fagyasztják be. A cél, hogy a tavalyi 11,2 százalékról jövőre a GDP hat százalékára csökkentsék a költségvetési deficitet, és 2013-ra elérjék a maastrichti háromszázalékos határt. A kormányhoz egyébként közel álló szakszervezetek nehezményezik, hogy Zapatero "kritikátlanul" elfogadta az Európai Unió ajánlásait, és csak a kiadáscsökkentés érdekli. A szocialistákkal hagyományosan jó viszonyban lévő szakszervezetek elégedetlenek a válságkezeléssel és az unió legmagasabb, 20 százalékos munkanélküliségével.
Hónapok óta folynak a kormány, a munkaadók és a munkavállalók tárgyalásai a reformokról, egyelőre eredménytelenül. A kormány közölte, hogy ha június 16-áig nem jutnak egyezségre, kész rendeletekkel végrehajtani a reformokat - erre a szakszervezetek általános sztrájkkal terveznek választ adni. A változtatások ugyanis számos korábbi joguktól megfosztják a munkavállalókat, megkönnyítik az elbocsátásokat, például lehetővé teszik a szerződésben rögzített végkielégítés összegének kevesebb mint a felére csökkentését. A jelenlegi szabályok értelmében a státusban lévőknek minden, a munkaadónál ledolgozott év után 45 napi fizetés jár végkielégítésként - ezt a nehéz helyzetben lévő vállalatok nem engedhetik meg maguknak. Ez az egyik legfontosabb tényező, ami miatt a spanyolt tartják Európa egyik legmerevebb munkaerőpiacának, ahol még fellendülés idején sem szívesen vesznek fel munkásokat a vállalkozók.
