Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az euró megjelenését követően többször került paritásra a dollárral szemben, de az európai deviza 2002-es készpénzforgalmi bevezetését követően szinte folyamatosan felértékelődik, ami a külkereskedelmi viszonyokat is tükrözi: azoknak az országoknak a devizája ugyanis, amelyeknek jelentős külker többletük van, fel kell, hogy értékelődjön - mondta Saághy Pál.
Tavaly év végéig folyamatosan gyengült a dollár az euróval szemben - 2008-ban volt a legmagasabb, 1,60-as szinten, utána elkezdődött a másodlagos jelzálogpiaci válság, amikor a befektetők elkezdtek a dollárba menekülni. Ennek következtében 2009 márciusáig az euró egészen az 1,25-ös szintekig erősödött a dollárral szemben. Ekkor az amerikai Fed gazdaságélénkítésbe kezdett és elkezdte a pénznyomtatást, amelynek eredményeként a dollár ismét gyengült az euróval szemben és tavaly év végéig egészen az 1,50-es szintekig ment fel a kurzus. Az államadósságok miatti aggodalmak, amelyek az idei év elején kezdtek el a figyelem középpontjába kerülni, újfent a dollár erősödését hozták és kedden már megintcsak az 1,22-es szintek körül mozgott az euró/dollár árfolyama.
Saághy szerint, az elmúlt fél évben mintegy 19 százalékot gyengülni az euró a dollárhoz képest, és most körülbelül még egyszer ekkora utat kellene megtennie ahhoz, hogy paritásra kerüljön a két deviza. Ha feltételezzük, hogy ugyanilyen ütemben gyengülne az euró a dollárhoz képest, akkor akár fél év alatt elérhetné ezt a szintet - mondta az Equilor szakembere.
A fundamentumok alapján is indokolt lehetne az euró gyengülése. A BigMac index alapján az eurózóna szintén túlértékelt - mutatott rá Saághy, aki hozzátette: a devizapiaci spekulációt is belevéve 8-10 százalékos dollárerősödés bőven benne van a pakliban.
A szakember további, az euró gyengülése mellett szóló tényezők között említette a görögöknek megítélt 110 milliárd eurós csomagot, illetve a 750 milliárd eurós EU-IMF mentőövet. Utóbbi esetében, azt a rendelkezést emelte ki, amely alapján az Európai Központi Bank (ECB) lehetőséget kapott arra, hogy államkötvényeket vásároljon abban az esetben, ha egy adott ország hozamai oly mértékben megemelkednének, hogy az adósságának finanszírozhatatlanságának veszélye forogna fenn. Szerinte ez a lépés már afelé az intézkedés felé mutat, amit a Fed már korábban elkezdett az USA-ban, azaz pénznyomtatással stimulálta a gazdaságot.
Saághy úgy vélte, hogy ha az ECB-nek a korábbi, az amerikainál konzervatívabb politikáját fel kell adnia a gazdaság ilyen módon történő ösztönzése miatt, akkor az az euró „hígulásához" is vezethet, ami szintén az európai fizetőeszköz értékvesztését indokolná. A pénznyomtatás ugyanis - eddig bármikor megjelent gazdaságösztönzésként - a deviza gyengülését eredményezte - jegyezte meg.
Továbbá amellett, hogy ezt az intézkedést Amerikához képest Európa úgy tűnik jelentős fáziskésésben kezdi, az ECB-re még egy kényszer nehezedik: a gazdaság működőképességének fenntartása érdekében a kamatokat továbbra is alacsonyan kell tartania, ami szintén az euró gyengülése felé hat, miközben a megszorító intézkedések bevezetésének kényszere a gazdaságot is lassítani fogja.
Emellett az amerikai gazdasági helyzet változása is erősítheti a dollárt, ami értelem szerűen az európai deviza gyengülését hozza. Az ehhez vezető út pedig az lehet, hogy ha az amerikai gazdaság elkezd növekedni, beindul a hitelezés, akkor a lakossági fogyasztási is nőni fog, ami inflációhoz vezet. Ahhoz viszont, hogy ne szabaduljon el az infláció, a Fednek ki kell szívnia a pénzt a gazdaságból, amit az általa felvásárolt állampapírok eladásával, plusz kamatemeléssel tehet meg. Ennek következtében a befektetők számára ismét vonzóvá válik a dollár és erősödni is fog az euróval szemben - magyarázta Saághy.
Paritás tehát lehet, de nem biztos, hogy lesz is - vonta le a következtetést.
Amennyiben viszont bekövetkezne, akkor a gyenge euró a versenyképességre jó hatással lehetne, hiszen az exportot ösztönözné, de ezt az előnyt azok az országok használhatnák ki, amelyeknek nem nőtt meg túlságosan az adósságuk és jelentős exportpiacokkal is rendelkeznek. Így például Németország és Franciaország még profitálhatna is egy ilyen helyzetből, míg azok az országok, amelyek most megszorításokra kényszerülnek, ott ezt a kedvező hatást ki is olthatja a gazdaság lassulása.
Ez a probléma a kétsebességes Európa veszélyét is magában hordozza - jegyezte meg Saághy -, ugyanis a versenyképesebb országokhoz képest a megszorításokra kényszerülő országok lemaradnak.
Hosszabb távon a gyenge euró az inflációra is hatással lenne. Európa ugyanis sok mindent importál, többek között enerigahordozókat, amelyeknek jelentős szerepe lehet a drágulásban. Amennyiben ez még pénznyomtatással is párosul az ECB részéről - ami egyáltalán nem biztos, hogy gazdasági növekedést is eredményez -, akkor ez a stagfláció kialakulásának veszélyét is magában hordozza - mutatott rá az Equilor szakembere.
Magyarországi hatás
Magyarország szempontjából sem egyértelműen csak pozitív hatása lenne a gyenge eurónak. Magának a negatív tőkepiaci hangulatnak a magyarországi hatása - legalábbis a kockázati megítélés szempontjából - negatív. A görögországi hatások miatt a Magyarország finanszírozása is drágulhat.
Gyengülhet a forint is, amiről hasonló mondható el, mint a gyenge eruóról. Ha az európai fizetőeszközhöz képest gyengül a forint, az jó a versenyképességünknek, ösztönzi az exportot. Mivel Németország Magyarország elsőszámú exportpiaca, ezért az nem számítana rossz hírnek, hogy gyenge euró mellett a forint is gyengül - legalábbis rövid távon. Hosszabb távon viszont, ha ez egész Európa gazdaságának lassulásával is társul, akkor a magyar gazdaságra is káros lehet, hiszen a németeken kívül más exportpiacaink (Pl. Olaszország) a fent említett okok miatt vélhetően nem a húzó országok között lehetnek.
