Egyre esélyesebbnek látszik, hogy új korszak kezdődhet Oroszország és az Európai Unió kapcsolataiban. Az Európai Bizottság a hét közepén biztosította Moszkvát, hogy szomszédsági kapcsolatainak erősítése nem versengés Moszkvával. Az unió célja elősegíteni az egykori szovjet köztársaságokban azokat a reformokat, amelyek közelebb hozzák ezeket az országokat az EU jogrendszeréhez és gazdaságához. Ez végül elvezethet a szorosabb gazdasági kapcsolatokhoz és a vízummentességhez. Az EU 2013-ig 350 millió euróval finanszírozza a programot.
A kapcsolatok javításában jelentős szerepet játszhat az a menetrend, amit az EUobserver értesülései szerint a május 31-ei orosz-EU csúcson készülnek átadni. Ez tartalmazza azoknak a reformoknak a listáját, amelyek teljesítése az uniós vízummentesség feltétele. Ezek közé tartozik a biometrikus útlevelek bevezetése, az uniós adatvédelmi törvények elfogadása és a határok biztonságának megerősítése. Bár kérdéses, hogy az oroszok hajlandók-e elfogadni a feltételeket, fontos gesztus Brüsszel részéről, hogy egyáltalán felajánlja a vízummentesség lehetőségét. Ez persze az unióban sem tetszik mindenkinek. Radek Sikorski lengyel külügyminiszter például úgy nyilatkozott, hogy egy ilyen megállapodásból nem lehet kihagyni a keleti partnerségi program résztvevőit, vagyis Ukrajnát, Belaruszt, Grúziát, Örményországot, Azerbajdzsánt és Moldovát.
A másik oldalról is a nyitás lehetőségére utal egy az orosz külügyminisztériumból kiszivárgott tanulmány, amelynek szellemi atyja a hírek szerint valószínűleg maga Szergej Lavrov külügyminiszter. Ez a dolgozat arra hív fel, hogy Moszkva gazdasági céljainak elérése érdekében javítsák a kapcsolatokat az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal. Az előbbi segítené a tőkebeáramlás erősödését és ezzel a gazdaság korszerűsítését. Ennél valószínűleg kevésbé szimpatikus a dokumentum azon kitétele, miszerint a válságot kihasználva az orosz állami nagyvállalatok igyekezzenek minél több nyugati céget felvásárolni. A célpontok között szerepel a meggyengült Baltikum is.
