Kína külkereskedelmi többlete áprilisban 87 százalékkal volt kisebb, mint az előző év azonos időszakában, mivel a gazdaságösztönző lépéseknek köszönhetően a belső fogyasztás bővülése hajtotta behozatal növekedése meghaladta a kivitelét - jelentette a Bloomberg. Az export 30,5 százalékkal bővült, ám az import 49,7 százalékkal emelkedett - Peking 1,68 milliárd dollár szufficittel zárta az áprilist, miután márciusban deficites volt a külkereskedelem.
Ez az eredmény politikai szempontból kedvező a kínai vezetésnek, amelyre évek óta egyre növekvő nyomás nehezedik elsősorban az USA és az EU részéről, hogy értékelje fel a jüant. Ezt a követelést azzal indokolják, hogy Kína elképesztő külkereskedelmi többletét a hazai valuta alacsonyan tartott árfolyamának köszönheti, amivel tisztességtelen előnyhöz juttatja exportcikkeit. Az utóbbi hónapok fejleményei azonban jó érvek azok ellen, akik - mint az USA parlamentje - már megtorló eszközöket, gyakorlatilag bojkottot követelnek a kínai árukkal szemben. A 7,24 milliárd dolláros márciusi deficitet - hat éve ez volt az első hiány - még el lehetett intézni azzal, hogy egyszeri esetről van szó, most már azonban nehéz tagadni a trend jelleget, figyelembe véve, hogy ez év első négy hónapjában 79 százalékkal maradt el a kínai külkereskedelmi mérleg többlete a 2009-estől. Ez inkább a kínai álláspontot látszik alátámasztani, miszerint már nem alulértékelt a jüan, amely elemzők szerint egyébként a következő 12 hónapban 2,2 százalékkal fog erősödni a dollárral szemben. Ráadásul Kínát aggasztja Európa, legnagyobb külkereskedelmi partnere gazdasági helyzete - a China International Capital Corp. bizonyára részben emiatt 10,5-ről 9,5 százalékra csökkentette idei GDP-növekedési prognózisát.
