A román jegybank, a Banca Nationala a Romaniei tegnap 6,5-ről 6,25 százalékra csökkentette az irányadó kamatot. Az idén már negyedik kamatcsökkentéssel rekordmélységbe vitték le a hitelköltségeket. Ezt a Citigroup közgazdászai szerint a gazdaság feltámadásának gyengesége szükségessé, a csekély inflációs nyomás pedig lehetővé tette (márciusban a pénzromlás mértéke 4,2 százalékra, három éve a legalacsonyabb szintre mérséklődött).
Mint a Bloomberg emlékeztetett, az elmúlt húsz év legsúlyosabb gazdasági válságával küszködő ország, amely az Európai Unió második legszegényebb tagja, abban bízik, hogy a Nemzetközi Valutaalap és az EU közös, 26,3 milliárd dolláros kölcsönével ismét talpra állhat. Az ennek érdekében tett erőfeszítések erősítették a befektetők bizalmát és a lej árfolyamát. Az IMF azonban novemberben befagyasztotta a kölcsönök folyósítását, és a "vesztegzárat" csak márciusban oldotta fel, miután megalakult az új kormány és a parlament elfogadta a hitelezőkkel egyeztetett idei költségvetést.
Most tárgyal a Valutaalap küldöttsége Bukarestben, helyzetfelmérésének eredményét pénteken hozza nyilvánosságra. Ez kulcsfontosságú a román kormány számára, mert ettől függ, hogy lehívhatja-e a hitelkeret következő, 850 millió eurós részletét. A megállapodás értelmében a bruttó hazai termék 5,9 százalékára kell csökkentenie a költségvetés idei hiányát, a tárgyalásokon ennek legalább néhány tizedes emelésének engedélyezését kérte Bukarest, azonban ezt az IMF elutasította. Pedig a célszámot igen nehéz lesz teljesíteni. Mint a bukaresti Új Magyar Szó közölte, a tárgyalások szünetében Sebastian Vladescu pénzügyminiszter (képünkön) elmondta: a Valutaalap és a kormány arra számít, hogy az év elején prognosztizált 1,3 százalékos, majd 0,8 százalékra csökkentett GDP-növekedés helyett az idén visszaesik a román gazdaság. A lap szerint az egyre "sötétebb" számok kísértetiesen emlékeztetnek 2009-re, amikor az enyhe pluszból év végére a GDP hét százalék feletti zuhanása lett.
Jeffrey Franks, a nemzetközi pénzintézet küldöttségvezetője az egyeztetés után azt hangsúlyozta, hogy továbbra is vizsgálják a számokat, de "a következő hónapokban az adók nem fognak emelkedni", annak ellenére, hogy az év első negyedében a bevételek a várakozásokat alulmúlták. Korábban hivatalosan közölte az IMF: bár két alkalommal is megengedte, a soron következő, ötödik hitelrészlet nem költhető az államháztartási hiány csökkentésére, vagyis bérekre és nyugdíjakra.
