Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A következő 2 és fél évben Görögországnak nem kell a pénzügyi piacokra támaszkodni, hogy finanszírozza az adósságát - hangsúlyozta Jean-Michel Six, az S&P vezető közgazdásza közölte. Hozzátette: a Görögországnak nyújtandó 110 milliárd eurós segélycsomag elegendő időt biztosít az országnak, hogy végrehajtsa saját tervét és megnöveli az esélyt, hogy rendbe tegye az államháztartást.
Európa vasárnap igent mondott a görög támogatás odaítélésére az IMF-fel közösen, így megszületett a hitelmegállapodás, amelynek célja, hogy megakadályozzák a krízis továbbterjedését. A görög tervekről Six azt mondta: egy nagyon komoly vállalásról van szó jelentős költségcsökkentésekkel. Hozzátette: korai lenne azt sugallni,hogy Görögországnak szüksége lenne az adósságállomány átstrukturálására, ha elfogy a mostani hitel.
Rábólintottak a németek is
Közben jóváhagyta a német kormány hétfőn a Görögország támogatását célzó nemzetközi pénzügyi segélycsomagot. A kabinet rendkívüli ülésén döntött arról, hogy Németország összesen 22,4 milliárd euróval vesz részt a három évre szóló segélycsomagban. A kormány úgy döntött, hogy a német szerepvállalás jóváhagyása érdekében gyorsított eljárás keretében törvénytervezetet terjeszt a parlament elé.
A parlament két háza, a Bundestag és a Bundesrat várhatóan pénteken hagyja jóvá a tervezetet, amely Horst Köhler államfő aláírásával ezt követően azonnal életbe léphet. A német szerepvállalás nem a költségvetésből történik, hanem egy olyan hitelkonstrukcióval, amely az állami tulajdonban lévő KfW bank (Kreditanstalt für Wiederaufbau) égisze alatt - az állam garanciavállalása mellett - zajlik majd. Steffen Kampeter német pénzügyminiszter-helyettes azt mondta, biztos benne, hogy a parlament széleskörű támogatásban részesíti a tervezetet.
Gyors hatást várnak
Miguel Angel Fernandez Ordonez, az Európai Központi Bank kormányzó tanácsának tagja szerint a görög segélycsomagról szóló megállapodásnak minél hamarabb nyugtatólag kellene hatni a piacokra, ami - mint mondta - nem azt jelenti, hogy már ma így kellene történnie. Kiemelte: a programot még végre kell hajtani és a befektetőknek látniuk kell, hogy az összes nemzeti parlament és intézmény jóváhagyja.
Szólt arról is, hogy míg Spanyolország, amely a harmadik legnagyobb költségvetési hiánnyal rendelkezik az eurózónában, komoly fiskális problémával küzd, helyzetét nem lehet összehasonlítani a görögökével. Spanyolországnak erősebb az intézményrendszere és szinte lehetetlen, hogy hamis statisztikai adatokat közöljenek, mint ahogy azt a görögök tették. Hozzátette: ugyanakkor Spanyolországnak tanulnia kell a görög krízisből.
