Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Előzőleg a megbeszélések lezárultát, a megegyezés tényét az AFP francia hírügynökség a pénzügyi tárca egyik forrására hivatkozva jelentette.
A Dow Jones hírügynökség úgy értesült, hogy Görögország igen szigorú intézkedéseket léptet életbe a három évre szóló, 100-120 milliárd dolláros támogatásért cserébe.
Egyebek között megszüntetik az állami alkalmazottak 13. és 14. havi juttatását, továbbá három évre befagyasztják az állami és a magánszektorban dolgozók bérét.
Az intézkedések között szerepel továbbá, hogy a 700 eurónál nagyobb nyugdíjban részesülők nem kapnak 13. és 14. havi nyugdíjat.
A görög kormány vasárnap egyidejűleg azt is bejelenti, hogy két százalékponttal emeli minden termék áfáját.
Az intézkedésekkel a görög kormánynak az a célja, hogy két év alatt 10 százalékponttal mérsékelje az államháztartás GDP-arányos hiányát a tavalyi 13,6 százalékról, amivel az így megközelítené az EU által felső határként engedélyezett 3,0 százalékot.
Amerikai nyomásgyakorlás?
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Görögországnak tíz évre lesz szüksége ahhoz, hogy felülkerekedjen pénzügyi válságán. Errol a Der Spiegel című lap számol be hétfőn megjelenő számában, forrásmegjelölés nélkül.
A német hetilap úgy tudja továbbá, az amerikai pénzügyminiszter nyomást gyakorolt a német kormányra azzal a céllal, hogy támogassa a válságba került Görögország megsegítését célzó nemzetközi erőfeszítéseket.
A lap szerint Timothy Geithner a G7-ek múlt heti washingtoni ülésén a német ellenállás mielőbbi felhagyására szólított fel, amikor tárgyalt Jörg Asmussen német pénzügyminiszter-helyettessel. Geithner állítólag azzal érvelt, hogy gyorsan kell cselekedni, mielőtt a görög válság átterjedne más országokra. Ezért pedig Németország tehet a legtöbbet mint Európa vezető gazdasága - hangsúlyozta a Der Spiegel szerint az amerikai pénzügyminiszter.
