Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Oroszország és Norvégia megoldották évek óta húzódó határvitájukat, megteremtve az energiaforrásokban hihetetlenül gazdag északi-sarki parti vizek, a self elosztásának alapját - jelentette be tegnap Jens Stoltenberg norvég miniszterelnök. A megállapodás értelmében a felek fele-fele arányban osztoznak a Barents-tenger és a Jeges-tenger eddig vitatott hovatartozású, 173 ezer négyzetkilométeres területein. A szerződés szabályozza a halászati, kutatási és kitermelési jogokat.
Az ügyben évek óta folyt a két ország rivalizálása - a norvégok több, szerintük az ő parti vizeiken halászó orosz hajót foglaltak le, mire az oroszok betiltották a halimportot négy norvég vállalattól. Ennél fontosabb volt azonban az a kérdés, kinek jutnak a parti övezet olaj- és gázmezői: a norvég kormányfővel tartott közös sajtóértekezletén Dmitrij Medvegyev orosz államfő most azt javasolta, hogy a később meghúzandó határvonalon fekvő energiakincset a két ország vegyesvállalatai tárhassák fel.
Megfigyelők szerint a megállapodás fontos jele annak, hogy Oroszország feladta az egész Északi-sark fölötti dominancia biztosításának politikáját. 2007-ben Artur Csilingarov orosz parlamenti képviselő expedíciót vezetett az Északi-sarkra, amelynek közelében egy búvárhajóval lemerülve kitűzte az orosz zászlót a tengerfenéken - emlékeztetett a The Moscow Times.
Kérdés, mit fog szólni az ügyhöz a térségben szintén érdekelt Egyesült Államok, Kanada, Dánia és az Északi-sarki Tanács. Ez a régió legnagyobb szervezete, amelyet 1996-ban hoztak létre, tagja az USA, Oroszország, Kanada, Svédország, Norvégia, Dánia és Izland. Emellett megfigyelői státusban részt vesz munkájában Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország, Kína, Olaszország és Dél-Korea is.
