Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az eurózónás tagállam azután kérte az unió és a Nemzetközi Valutaalap segítségét, miután a hitelek költsége olyan szintre szökött, amelyet a görög miniszterelnök, Georgiosz Papandreu fenntarthatatlannak nevezett és úgy vélte ez alááshatja az államháztartási hiány csökkentésére tett erőfeszítéseiket.
Jeórjiosz Papakonsztantinu, görög pénzügyminiszter kijelentette: "teljesen biztosak vagyunk abban, hogy nem lesz probléma a finanszírozással. Néhány nap elteltével lehívhatunk az összegből." A pénzügyminiszter ugyanakkor elmondta, hogy a döntést az elmúlt napok történései alapján hozták meg, különös tekintettel arra, hogy az Eurostat a korábbinál nagyobb államháztartási hiányt állapított meg a tavalyi évre vonatkozóan: GDP-arányosan 13,6 százalékot a korábbi 12,7 százalékkal szemben.
A hivatalos görög kérelemre a IMF vezérigazgatója közölte, hogy a Nemzetközi Valutaalap gyorsan fog reagálni. Dominique Strauss-Kahn közleményben tudatta: "készen állunk arra, hogy gyorsan döntsünk a kérdésben."
Jeórjiosz Papakonsztantinu pénzügyminiszter - aki részt vesz az IMF/Világbank hétvégi tanácskozásán - várhatóan szombaton találkozik Strauss-Kahnnal.
A Bloomberg szerint a közel 300 milliárd eurós adóssággal és a csütörtökön 590 bázisponton tetőző kockázati prémiummal Görögország olyan pénzügyi zűrzavarral néz szembe, amely félő, hogy átterjed Spanyolországra és Portugáliára is, arra kényszerítve az EU-t, hogy számukra is állítson össze egy készenléti pénzügyi mentőövet.
Görögország segélykérelme egy nappal azután jött, hogy az ország kétéves állampapírjainak referenciahozama elérte a 11 százalékot - megközelítve ezzel Pakisztán szintjét -, míg a tízéves hozamok 9 százalék körüli szintre emelkedtek, miután az EU statisztikai hivatala felfelé, 13,9 százalékra módosította a tavalyi görög államadósságra vonatkozó előrejelzését.
Közben a Moody's is leminősítette az országot további, bóvlikategóriába történő leminősítés kilátásba helyezése mellett. Papandreu bejelentését követően a kétéves hozam 82 bázispontot esett 9,841 százalékra.
Az euró, amely 7 százalékot zuhant a dollárral szemben amióta Görögország megingatta a közös európai fizetőeszközbe vetett hitet, most az éves mélypontjáról 1,3311 dollárra emelkedett 1,3295-ről. A Marketwatch szerint az euró ugyanakkor 1,2 százalékot erősödött a japán jen ellenében.
Devizakereskedők szeirnt azonban nem valószínű, hogy a segítség aktivizálásának kérelme sokáig segíteni fog az eurón az eurózóna más tagállamaiban is tapasztalható magas államadósságok miatti aggodalmak miatt. Ugyanakkor úgy vélték, hogy a piacok a lehetséges görög csődöt már beárazták, az euró további gyengülésének kockázata inkább a más országokra való átterjedésben rejlik.
Steven Borrow, a Standard Bank stratégája úgy vélte, hogy az euró/dollár árfolyam lemehet akár 1,25-ig is, de azt is elképelhetőnek tartotta, hogy a görög történet vagy az ország eurózónából való kiválásához, vagy a zónán belüli „tömeges fertőzéshez" vezet.
A görög ASE tőzsdei index 3,2 százalékkal emelkedett, a benchmarkok pedig az elmúlt hat hónapban értéküknek közel harmadát vesztették el a banki (a görög állampapírok legnagyobb birtoklói) papírok zuhanása és az aggodalom miatt, miszerint a krízis miatt elhúzódó recesszió a piac más részére is kedvezőtlen hatással lehet.
Nem más forog most kockán - jegyzi meg a hírügynökség -, mint az euró jövője, 11 évvel azután, hogy a monetáris unió alapítói felhatalmazták az Európai Központi Bankot, hogy alakítsa az alapkamatot miközben a nemzetek kezében hagyták a pénzügypolitikát.
Közgazdászok, köztük Martin Feldstein a Harvard Egyetem professzora szerint az euró bizonytalanná válhat, mivel a különböző teljesítményű gazdaságokat nem lehet egy monetáris tető alá hozni.
További bizonytalanságot jelenthet még, hogy a görögök segítségkérelmét még mind a 15 eurózónatagnak jóvá kell hagynia, köztük Németországnak is, ahol közvélemény-kutatások szerint a lakosság többsége ellenezte Görögország megsegítését. A világ legnagyobb vagyonkezelője, a BlackRock is aggodalmát fejezte ki a segítséget ajánló EU-tagok állampolgárainak tiltakozása miatt.
A berlini pénzügyminisztérium szóvivője közben pénteken közölte: a német kormány kész ugyan Görögország gyors megsegítésére, de elvárja, hogy Athén az eddiginél erőteljesebb erőfeszítéseket tegyen súlyos államháztartási helyzetének szanálására. A jelenlegi pénzpiaci spekulációk kapcsán a szóvivő úgy vélte, hogy azok a kialakult általános bizalmatlanságot tükrözik. Ennek oka pedig az, hogy a görög kormány még nem jelezte egyértelműen, milyen intézkedésekkel akar túl lenni a válságon.
