A Napi Gazdaság cikke
Papandreu hozzátette, hogy szívesebben látnák, ha az unió dobna Athénnak mentőövet, de állandó kapcsolatban vannak az IMF-fel, amely felajánlotta segítségét. A legutóbbi megszorító intézkedések megfelelnek a Valutaalap összes követelményének - mondta a kormányfő - , vagyis már megtettek minden olyan kényszerű lépést, ami kellemetlen lehet az IMF-kölcsönök megszerzésénél.
Görögországnak április-májusban mintegy 10 milliárd eurónyi hitelt kell visszafizetnie.
Ezt az összeget lényegében még ebben a hónapban kötvénykibocsátással akarták megszerezni, de az első értékesítési akció olyan magas kamatkötelezettséggel járt, ami hosszú távon nem vállalható, ezért valószínűleg leállítják az akciót. Ez viszont sürgetővé tette, hogy mielőbb áthidaló hitelhez jussanak, ami lélegzetvételnyi időt adna a gazdaságnak, amíg a takarékossági intézkedések meghozzák remélt hatásukat.
Wolfgang Franz, a német kormány gazdasági főtanácsadója, egyben a neves ZEW gazdasági kutatóintézet igazgatója, erre reagálva úgy nyilatkozott, hogy ha Görögországnak szüksége van segítségre hiteltörlesztéseinek átütemezéshez, akkor az IMF-hez kellene fordulnia - a csőd közeli helyzet kezelésében a Valutaalapnak komoly tapasztalatai vannak, és Athénnak mint a szervezet tagjának minden joga megvan ahhoz, hogy hozzá forduljon. Ugyanígy nyilatkozott a vezető német kormánypárt, a CDU pénzügyi szóvivője, Michael Meister is.
Németország a legkevésbé hajlamos az unióban a görögök pénzügyi támogatására, mivel ennek a fő terhe rá nehezedne. Angela Merkel német kancellár egy nappal korábban óvott az "elsietett" segítségnyújtási ígéretektől. Az Európai Központi Bank és a francia kormány viszont úgy látja, súlyos következményei lehetnek annak, ha a görög válság azt mutatná, hogy az EU nem képes megoldani saját problémáit. Az elemzők általános véleménye szerint az IMF-fel való fenyegetés elsőrendű célja, hogy végre állásfoglalásra kényszerítse a görögországi válság kibontakozását hónapok óta tétlenül szemlélő EU-t.
