Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A hétvégén újabb leleplező ajánlat érkezett a német hatóságokhoz, ezúttal 1500 "adócsaló" lopott adatait kínálta fel egy informátor 2,5 millió euróért a német államnak. Az ízelítőnek rendelkezésre bocsátott 5 személy adataiból is kiderült, hogy az érintettek külön-külön is mintegy egymillió eurót tüntettek el a német hatóságok szeme elől.
Németország kijelentette, hogy hajlandó fizetni az adatokért. Svájcnak mindez újabb csapást jelenthet a banktitokra, miután az amerikai adóhatósággal még mindig küzd: a UBS banknál lévő amerikai állampolgárok adatainak kiadatását illetően ugyanis holtponton állnak a tárgyalások. Döntés híján viszont a UBS amerikai működési engedélye is veszélyben van a Reuters szerint.
A tét a mostani esetben sem kicsi. Előzetes becslések alapján, ha az állam hajlana a törvénytelen úton megszerzett adatbázis megvásárlására, 100-200 millió euró közötti bevételre tehetne szert az utólagos adófizetésekből.
Megvenni vagy nem venni?
Az ügy viszont sajtóhírek szerint rendkívüli módon megosztotta a német közvéleményt, a politikát és a szakértőket. Míg a lakosság egyértelműen az adatok vásárlása mellett tette le a voksot, a pártok véleménye nem egységes.
A konzervatív CDU/CSU az ajánlat elutasítása mellett foglal állást, azt hangoztatva, hogy egy jogállamnak nem szabad egy közönséges bűnözővel lepaktálnia, a koalíciós partner az alapos mérlegelés mellett állt ki, az ellenzéki pártok viszont az adatokat tartalmazó DVD azonnali megvásárlását sürgették.
Angela Merkel kancellár saját pártja véleményével szembehelyezkedve kijelentette, hogy mindent meg kell tenni a feltételezett adócsalók adatainak megszerzéséért és leszögezte, hogy az adócsalók elleni harcot elsődlegesnek tekinti. Hasonlóan foglalt állást a külügyminiszter, Guido Westerwelle is, aki ugyan amellett foglalt állást, hogy az állam nem lehet cinkosa a tolvajoknak, illetve más bűnözőknek sem, de a szóban forgó adatokat jogállami kritériumok alapján szigorúan meg kell vizsgálni.
A külügyminiszter jelezte is a Svájccal való együttműködés fontosságát, a berni hatóságok azonban kijelentették, hogy az ország nem tesz eleget lopott adatokon alapuló kéréseknek, és elutasítja az együttműködést.
A múltkor bejött
A berlini pénzügyminisztérium egyébként a "liechtensteini megoldás" mellett állna. A német titkosszolgálat a kormánnyal együttműködve 2008 februárjában több mint négymillió eurót fizetett egy informátornak, az LGT liechtensteini bank volt munkatársának lopott banki adatokért. Az ügy fő áldozata a német posta akkori elnöke, Klaus Zumwinkel volt.
Több mint 400 esetben még ma is folyik a nyomozás, a gyanúsítottak utólag több mint 100 millió eurót fizettek be az államkasszába.
Korábbi értesülések szerint a jelenlegi lopott adatbázis az UBS svájci bank számláiról származott, amelyet a bank a Reutersnek cáfolt. A Financial Times Deutschland szerint a szóban forgó informátor egy monacói születésű Hervé Falciani, aki a HSBC brit bankcsoport genfi leányvállalatának informatikusaként korábban több ezer adatot tulajdonított el.
Falciani az elmúlt évben hasonló adatokat bocsátott Franciaország rendelkezésére is, amelyeket a párizsi kormány fel is használt az adócsalók elleni harcban. Az ügy akkoriban diplomáciai viszályt okozott Svájc és Franciaország között. Bern követelte a francia kormánytól, hogy szolgáltassa vissza az illegális listát, amit Párizs végül meg is tett.
Omladozó banktitok
A jelenlegi eset csak egy újabb szög lehet a hírhedt svájci banktitok koporsójában. Svájc már tavaly márciusban beleegyezett, hogy enyhít a privát ügyfeleket érintő banktitkon, hogy elkerülje a G20-ak által kilátásba helyezett szankciókat.
Korábban viszont az olasz kormány nagyvonalú amnesztiaprogramja mért nagy csapást a svájci bankokra. Ennek hatására ugyanis az olasz ügyfelek mintegy 100 milliárd eurónyi vagyont vittek haza külföldi - egyebek mellett svájci - bankszámláikról. Ezt követte a brit HSBC bank genfi leányát érintő franciaországi botrány.
Ha Berlin a DVD megvásárlása mellett dönt, akkor jó esély van arra, hogy Németország és a banktitok rendszerét határozottan védelmező Svájc között is hasonló feszültség alakul ki.
