Miközben a pénzügyi rendszer sokkal erősebb, mint egy évvel ezelőtt volt, továbbra is pontosan ugyanazon szabályozók alatt működik, mint amelyek az összeomlás közelébe vitték - mondta az amerikai elnök a Fehér Házban.
Obama hozzátette: a reform iránti elkötelezettségét erősítette, hogy több olyan bank is rekordprofitot ért el, amely azt állítja, hogy nem tud többet hitelezni a kisvállalkozásoknak, nem tudja alacsonyan tartani a hitelkártya-kamatokat, és nem tudja visszafizetni az adófizetőknek a megmentésére fordított pénzeket.
Az már a bejelentés előtt kiszivárogtatott hírekből kiderült, hogy az intézkedések szoros rokonságot mutatnak az 1929–1933-as nagy depresszió idején bevezetett drákói rendszabályokkal. (Megfigyelők ennek tulajdonítják, hogy csütörtökön lejtmenetbe váltottak a New York-i börzén a bankrészvények, pedig a Goldman Sachs a vártnál jobb eredményről számolt be.)
Az elmúlt évtizedben széles körű konszolidáció ment végbe a pénzintézeti szektorban, aminek nyomán óriási pénzügyi szolgáltatók jöttek létre, ám a válság alaposan megtépázta ezeket. Az új szabályok célja, hogy megakadályozzák az olyan nagy szervezetek kialakulását, amelyek esetleges csődjükkel a gazdaság egészét veszélyeztetik, illetve amelyek méretüknél fogva korlátozzák a versenyt. A kormány nem olyan szabályt akar, amilyet 80 évvel ezelőtt hoztak – majd 1999-ben eltöröltek –, amely elválasztotta a kereskedelmi bankokat a befektetési bankoktól, hanem olyanokat, amelyek azt előznék meg, hogy a pénzintézetek növekedése átlépje azt a határt, ami már túlzott kockázatot jelent.
Az elnök – Paul Volckertől, a Fed korábbi elnökétől átvett – elképzelése szerint a kereskedelmi bankok saját tőkéjük nagyságában limitálnák a pénzintézetek egyedi tevékenységeit, azaz „tűzfalat” emelnének különböző divízióik közé, hogy megelőzzék az ezek közti keresztfinanszírozást. A cél az, hogy a pénzintézetek ne támogathassák államilag garantált betéteikből spekulatív üzleteiket. Ha ezt sikerül elérni, azzal elsősorban a befektetési banki tevékenységet végző divíziók kezét kötnék meg.
A reform megkövetelheti néhány nagybanktól, hogy válassza le hedge fundját, vagyonkezelési üzletágát, befektetési banki tevékenységét, illetve a saját számlára, nem ügyfélmegbízásból végzett tőzsdei kereskedést (proprietary trading), azaz szimpla kereskedelmi bankként működjön tovább.
Bár Obama előterjesztése Volcker ötleteire épül, odáig mégsem megy, hogy a bankok feldarabolását kezdeményezze. Tiltaná viszont a kereskedelmi bankok számára, hogy a szövetségi biztosítás alá eső betéteket használja spekulatív vagy kockázatos befektetési banki tevékenység finanszírozására, beleértve például a saját, jelzálog hátterű értékpapírokkal való, saját számlára történő üzletelést is. A bankok tehát választhatnak: vagy a saját számlás üzletelést folytatják, vagy a kereskedelmi banki tevékenységet végzik.
Az előterjesztés megtiltaná a kereskedelmi bankok számára, hogy tulajdonoljanak vagy befektessenek hedge fundokba, illetve tulajdonoljanak, befektessenek vagy tanácsot adjanak private equity fundokba (tőzsdén nem jegyzett cégek papírjaiból álló alapokba).
Szakértők szerint ha a törvényhozás két háza áldását adja Obama elképzelésére, az a tőzsdén jegyzett bankok részvényeinek eladási hullámát indíthatja el. A befektetők ugyanis úgy vélnék, hogy az új rendszer kialakulása évekig tartó felfordulással és a profitok visszaesésével járna.
