Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Idén immár másodszor minősítheti le Görögországot a Standard & Poors, arra hivatkozva, hogy a George Papandreou vezette új kormány valószínűleg nem tudja rendbe tenni az ország pénzügyeit.
Az S&P jelenleg A-mínusz hosszú távú szuverén besorolást tart érvényben Görögországra, és a keddi közlemény szerint a társaság negatív figyelőlistára tette az országot, ami azt jelzi, a besorolás a következő két hónapban romolhat (a következő lépcső lefelé a BBB+). A döntés az S&P azon megfontolásaira reflektál, melyek szerint az új kormány által kijelölt fiskális konszolidációs terv valószínűleg nem tudja majd fenntartható módon mérsékelni a fiskális deficiteket és a közösségi adósság szintjét - áll a hitelminősítő közleményében.
További intézkedések nélkül az államadósság elérheti a görög GDP 125 százalékát 2010-ben, ami a legmagasabb az euróövezetben - mondja az S&P. A tízéves görög államkötvény hozama 10 bázisponttal 5,11 százalékra emelkedett, miközben például a hasonló futamidejű német papír hozama 3,17 százalékon áll. A romló megítélést jelezve a görög adósságbiztosítás költsége is emelkedett.
A szocialista görög kabinet, amely októberben nyerte meg a választásokat, azt tervezi, hogy az idén várható 12,7 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt jövőre 9,1 százalékra szorítja vissza. A tervek azonban - amelyek között egyszeri lépések és például a közszféra bérbefagyasztása is szerepelnek - valószínűleg önmagukban nem elégségesek a görög költségvetési dinamika megváltoztatására középtávon, figyelembe véve a magas deficitet, a kiemelkedő adósságállományt és a reálgazdaság gyenge állapotát - fogalmaz az S&P.
Az Európai Unió igyekszik fokozni a nyomást Görögországon, hogy tartós intézkedésekkel csökkentse a hiányt, amely az egész 27 tagú unióban a legmagasabb szinten áll. Görögország nagyon nehéz helyzettel néz szembe, és bátor döntésekre van szüksége ahhoz, hogy kezelje a költségvetési hiányt - mondta Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke az Európai Parlamentben.
Az S&P januárban rontotta A-mínuszra, a hatodik legkedvezőbb szintre a görög hitelbesorolást. A Moody's ennél két képcsővel jobb, A1-es besorolást tart érvényben, de negatív kilátással. A Fitch Ratings októberben mérsékelte A-mínuszra az addigi A osztályzatot, miután a hivatalba lépő kabinet emelte a költségvetési hiányra vonatkozó becslését.
A Papandreou-kabinet januárban prezentálja új tervét a hiány és az adósság csökkentésére, és a befektetők szerint körülbelül 10 százalékos kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre van szükség ahhoz, hogy a hiány ismét a határérték alá kerüljön.
A befektetők szkeptikusnak tűnnek; a görög tőzsdeindex 12 százalékot esett egy hónap alatt, miközben a Stoxx 600 index 3,3 százalékkal emelkedett. A görög részvény- és kötvénypiacot ráadásul a Dubajjal kapcsolatos hírek is megrázták. Az EU pénzügyi biztosa, a magyarok által is jól ismert Joaquin Almunia december elején úgy fogalmazott: a görögországi problémák az euróövezet problémái is.
Papandreou 10 mandátumos többséget szerzett a 300 tagú görög parlamentben, méghozzá egy mintegy 3 milliárd eurós élénkítő csomag tervével, amely magasabb béreket, szociális támogatásokat, valamint emelkedő egészségügyi és oktatási költést ígért. A korábbi miniszterelnök, Kosztasz Karamanlisz második megbizatása felénél döntött az előrehozott választásról, hogy egy új válságkezelő kormánynak legyen ideje a problémák orvoslására. Karamanlisz egyebek mellett bérbefagyasztással és adóemelési ötletekkel kampányolt, ami után nem meglepő, hogy közel 3 évtizede nem látott politikai vereséget szenvedett.
Múlt heti sajtótájékoztatóján Louka Katszeli gazdasági miniszter azt mondta, országának három évbe telhet, mire az EU által elvárt szintre hozzák le a deficitet. A hiánycsökkentést 75 százalékból bevételnövelésből oldanák meg, azon belül is a krónikus gondnak számító adóelkerülés visszaszorításával - mondja Mark Wall és Thomas Mayer a Deutsche Banknál.
Nem látunk az írországihoz hasonló erős lépéseket - idézi a Rabobank elemzőjét, Elwin de Grootot a Bloomberg. (Írország mintegy 4 milliárd eurós, a GDP 10 százalékára rúgó kiadáscsökkentést tervez.) Márpedig a Bizottság inkább a kiadások visszafogását látná szívesen.
Az EU-nak módjában áll, hogy évente a GDP 0,5 százalékának megfelelő összegre büntesse Görögországot, egészen addig, amíg a hiány vissza nem szorul az elvárt sávba. Mindez persze csak tovább súlyosbítaná a görög helyzetet, ráadásul az Európai Unió gazdaságpolitikájának a megítélését is rontaná.
Görögország az euró 2001-es bevezetése óta eddig csupán egyetlen évben teljesítette a 3 százalékos GDP-arányos célszámot, amit az EU ír elő a tagországoknak. Emlékezetes, hogy a görögök már az euróövezethez való csatlakozás előtt is konfliktusba kerültek az európai közösséggel, miután az Európai Bizottság (EB) úgy találta, hogy 1997 és 1999 között az ország meghamisította a költségvetési hiányról szóló számokat. Az EB formális figyelmeztetésben részesítette az országot, amely a valós adatok alapján nem is nyerhetett volna bebocsáttatást a devizaunióba.
