Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Noha a gazdasági válság következtében (2008 és 2009 második negyedéve között) 4,3 millió munkahely szűnt meg Európa-szerte, a munkaerőpiac összességében ellenállónak mondható, miután a foglalkoztatás kisebb mértékben csökkent (1,3 százalékkal), mint a GDP - derül ki az Európai Bizottság hétfői jelentéséből. Ez jelentős mértékben azoknak a különböző kormányzati programoknak köszönhető, amelyek a munkahelyek megőrzését tűzték ki célul (például rövidebb munkaidő útján), adott esetben akár a termelékenység csökkenése árán.
Luxemburgot leszámítva az EU összes tagállamában csökkent a foglalkoztatás, a leginkább sújtott országok a balti államok, Spanyolország és Írország voltak, ahol 7-13 százalékos visszaesés következett be. Az összesítésből kiderül, hogy a magyarországi 56,7 százalékos foglalkoztatásnál egyedül a máltai alacsonyabb az Unióban - a 2000-ben megalkotott lisszaboni stratégia szerint pedig 2010-re 70 százalékos szint lett volna kívánatos. (A lisszaboni stratégia célja, hogy "hogy 2010-ig az EU-t a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává tegye, amely képes a fenntartható fejlődésre, miközben nagyobb szociális kohézióval több és jobb munkahelyeket teremt".)
A munkanélküliségre eközben folyamatos növekedés volt a jellemző, 2008 tavasza óta 2,5 százalékkal emelkedett, 2009 szeptemberében 9,2 százalékra. Az egyes tagországok helyzete azonban igen eltérő: míg a balti államokban közel megháromszorozódott a munkanélküliek aránya, Spanyolországban és Írországban majdnem kétszeresére nőtt, addig Ausztriában és Hollandiában alacsony maradt, és sok más tagállamban is csak 1-2 százalékkal emelkedett.
Az Unió összesített értékei alapján az átlagos munkanélküliségben töltött idő 12 hónap. A munkájukat elvesztők 45 százalékának telik több, mint egy évbe, míg új állást talál - az Egyesült Államok 10 százalékos értékéhez viszonyítva ez igen rossz. Magyarországon a leghosszabb az átlagos munkanélküliségben töltött idő, 14 hónap, Máltán ugyanakkor csak 3,5 hónap.
A bizottsági jelentésből az is kiderül, hogy a válság óta több férfinek szűnt meg a munkaviszonya, mint nőnek, valamint hogy a legtöbb elbocsátás a 15-24 éves korosztályban, az alacsonyabb képzettségűek, illetve a külföldiek (közülük is leginkább a nem EU-s állampolgárságúak) körében történt.
