Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A 15 fős cseh alkotmánybíróság keddi döntése értelmében a Lisszaboni Szerződés nem sérti az ország szuverenitását. A szerződést támadó képviselői beadvány elvetésével lényegében megnyílt az út az Európai Unió intézményrendszerének megreformálása felé. A Lisszaboni Szerződés az EU fél évszázados, eredetileg jóval kevesebb tagállamra szabott kormányzati apparátusát hivatott hatékonyabbá tenni.
Az EU 27 tagállama közül eddig egyedül Csehország nem hagyta jóvá a Lisszaboni Szerződést, az utolsó lépés a cseh elnök szignója lesz. Vaclav Klaus korábbi ellenállását feladva arra az álláspontra helyezkedett, hogy amennyiben az alkotmánybíróság nem talál kifogást a szerződésben, ő alá fogja írni. Erre az után került sor, hogy az EU vezetői ígéretet tettek arra, hogy a legközelebbi uniós szerződésbe (például egy csatlakozási szerződésbe) belefoglalják a cseh elnök által követelt kivételt. E szerint a második világháború után a Benes-dekrétumok keretében Csehország területéről elűzött németek nem követelhetik vissza egykori ingatlanjaikat. A Lisszaboni Szerződés egyébként kötelezővé tenné az Európai Unió Alapjogi Chartáját, amely Klaus értelmezése szerint megkérdőjelezi a Benes-dekrétumok érvényességét.
Korábban felmerült, hogy amennyiben Vaclav Klausnak sikerül elodáznia a Lisszaboni Szerződés ratifikálását 2010 tavaszáig, a brit parlamenti választásokig és a brit konzervatívok (valószínű) győzelméig, akkor David Cameron népszavazásra tűzné és azzal megbuktatná azt. A cseh elnök azonban elutasította ezt a spekulációt, mondván, nem fog és nem is tud a brit választásokig várni.
A cseh ratifikációval a figyelem az EU-elnöki tisztségért folyó versengés felé tolódhat. A jelöltek között szerepelhet Tony Blair, volt brit miniszterelnök.
