Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A gazdasági válság keményen megfogta a fizetések növekedését Romániában: az elmúlt két évben a munkavállalók jövedelme átlagosan 14-15 százalékkal emelkedett, az idén azonban havi szinten már csökkenésre is volt példa. Augusztusban a havi nettó átlagfizetés 1348 lej (320 euró) volt, 3 százalékkal kevesebb a júliusinál és alig 5,6 százalékkal több a 2008. augusztusinál - derül ki a statisztikai hivatal adataiból. (Fejvadász cégek szerint jóval drámaibb a visszaesés közép- és felsővezetői szinten, ahol a korábbi 7-10 ezer eurós nettó havi jövedelmek 20-30 százalékkal zsugorodtak.)
Így is komoly gond a közalkalmazottak kifizetése - az ő táboruk 2005-2008 között 16 százalékkal gyarapodott. Az idén az első nyolc hónapban az állam bérezéssel kapcsolatos kiadásai elérték a 32,66 milliárd lejt, ez 3,2 milliárd lejjel több az egy évvel korábbinál. A szeptember végére 5,04 százalékos GDP-arányos deficitet felhalmozó bukaresti vezetés már csak az IMF-hitelből tudja fedezni kiadásait, a politikai belháború miatt azonban veszélybe került a hitel harmadik, decemberben esedékes 2,5 milliárd eurós részlete. Az IMF-fel kötött szerződésben ugyanis Bukarest elkötelezte magát, hogy lefaragja az állami apparátus létszámát és jelentősen visszafogja a bérköltségeket is. Ennek érdekében a parlament elfogadott egy jogszabályt, amely 12 minimálbérnyire csökkenti a közszférában a legalacsonyabb, illetve a legmagasabb fizetés közötti különbséget és korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az érdekvédelmi szervezetek azonban a jogszabály visszavonását követelték, általános sztrájkkal fenyegetőzve (Napi, 2009. október 5.).
Emil Boc, a bizalmi szavazáson egy hete elbukott miniszterelnök még elérte, hogy a tiltakozó akciókat a küszöbönálló államfőválasztás miatt decemberre halasszák, az érdekvédők ugyanakkor jelezték: a leépítések helyett készek elfogadni, hogy legfeljebb fél évig a mai 600 lejes szinten maradjon a minimálbér. Korábbi tervek szerint a következő két évben a minimálbér 720, illetve 800 lejre emelkedett volna, utána további évi 100 lejes növekedésre számítottak. A nemrég még munkaerőhiánnyal küzdő országban a recesszió közel 7 százalékos munkanélküliséget generált.
