Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kelet-európai gazdaságok és a volt Szovjetunió országai 2010-ben ismét a növekedés útjára lépnek, de a munkanélküliségi ráta és a csődök száma tovább emelkedik; a 2008 előtti masszív növekedési pályákhoz egyhamar nem tér vissza a régió - áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) friss jelentésében.
Az EBRD évente kétszer jelent arról a 29 országról, ahol beruház, és a friss anyagban a bank összességében 6,3 százalékos idei GDP-csökkenést vetít előre a térségnek, miután májusban még csak 5,3 százalékos hanyatlást prognosztizált. (A bankot eleve azzal a céllal hozták létre 1991-ben, hogy az egykor a vasfüggöny mögött rekedt országokat a központi tervgazdálkodástól a piacgazdaságig segítse.)
Visszafogott növekedés
Az EBRD szerint, bár a piac továbbra is vonzó marad a külföldi befektetők számára, ám a növekedés éveiben felhalmozott adósság csökkentése visszafogja a következő idők növekedési kilátásait. Ezzel együtt a korábbi, 1,5 százalékos jövő évi növekedési prognózisát 2,5 százalékra javította az EBRD. Ezzel szemben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2010-ben Ázsiában átlag 6,8, Afrikában pedig 4 százalékos gazdasági növekedést vár.
A bank szerint a térség nagyjából 2008-ig valósággal szárnyalt, mivel a közvetlen külföldi befektetések az olcsó és jól képzett munkaerő, az uniós piac elérhetősége és a viszonylag elérhető banki hitelek miatt áramlottak a régióba. Nagyjából tavalyig úgy is tűnt, hogy a térség gazdasági átalakulása zökkenőmentesen halad, az időnkénti visszaesések ellenére is, mint amilyen az 1998-ban kitört orosz pénzügyi válság is volt, ám a globális pénzügyi válság a régió több országában megmutatta a fundamentumok gyengeségét - szögezi le az anyag.
Az EBRD figyelmeztet, a térség fellendülése vontatott és törékeny lesz, és az egyes gazdaságok közötti különbségek nőnek, nagyrészt a bankrendszereiket ért sérülések függvényében. Az is világos, hogy a válság szociális költségei csak a következő év elején érződnek majd, amikor a társasági csődeljárások és a munkanélküliség még nőni fognak - fogalmaz Erik Berglof, a bank vezető közgazdásza. A növekedés üteme középtávon az elmúlt évtizedben tapasztalt alatt marad - teszi hozzá.
Az EBRD szerint az euróövezet gyenge kereslete - amely a régió legtöbb országának az első számú exportpiaca - ugyancsak teherként nehezedik a térség gazdaságaira, ahogyan a banki hitelezésre is.
Javuló kilátások
Magyarország kapcsán Erik Berglof a következőket nyilatkozta a Bloombergnek: Magyarország megmutatta, hogy képes változtatni. Pedig a válság kezdetekor talán a legsérülékenyebb államnak tűnt, hatalmas államadóssággal és kitettséggel a devizaárfolyamok ingadozására. Jó munkát végeztek a helyzet gyökeres megváltoztatásában, és elkezdték rendbe tenni a költségvetési helyzetüket - fogalmazott az elemző. Magyarországnak most jobbak a kilátásai, mint az év elején - tette hozzá.
A fellendülés sebessége Oroszországban és Kazahsztánban különösen bizonytalan, a gyenge bankrendszer és a nyersanyagexporttól való függés miatt. A fejlesztési bank szerint az orosz gazdaság idén 8,5 százalékkal hanyatlik, ám jövőre már 3,5 százalékos bővülést mutat majd föl. De, amíg rövid távon sorsuk az olaj és egyéb nyersanyagok árától függ, hosszabb távon nagy nyomás nehezedik Oroszországra, hogy diverzifikálja gazdaságát és csökkentse függését az energiahordozók exportjától.
A viszonylag egészséges bankrendszerrel rendelkező országok fognak a legjobban teljesíteni az EBRD szerint, így például Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia. A lengyel gazdaság idén 1,3, jövőre pedig 1,8 százalékkal nőhet a bank szerint.
2012 előtt nincs euróbevezetés
Az EBRD szerint a válság miatt az új EU-tagok messzebb kerültek az euróövezettől, így nem valószínű, hogy hamarosan, két éven belül újabb országok csatlakozhatnak majd a szlovén, szlovák kettőshöz.
A válság által legsúlyosabban érintett országok némelyikében még nem indul meg a fellendülés - jelzi előre a bank. A magyar gazdaság idén 6,5, jövőre pedig újabb 0,9 százalékkal zsugorodik majd, ami "jelentős költségvetési kiigazításra és a hitelválság folytatódására utal" - fogalmaz a jelentés. Az EBRD szerint hasonló vár a devizájukat az euró árfolyamához rögzítő államokra is, amelyeknek újra kell építeniük versenyképességüket az infláció és a bérkiáramlás kordában tartásával. Így a lett gazdaság az idei 16 százalékos zuhanás után 1,2 százalékkal csökkenhet jövőre, míg Litvániában az idei 18,4 százalék után 3 százalék lehet a visszaesés mértéke.
A balti államok után Ukrajna szenvedte el a legnagyobb sérüléseket és hanyatlást a válságban, az ország acélipara és pénzügyi szektora is súlyos állapotba került. Az EBRD az idei 14 százalékos GDP-csökkenés után jövőre már 3 százalékos ukrán növekedésre számít.
