Beláthatatlan gazdasági következményei lehetnek a romániai belpolitikai válságnak, amelynek a ma esedékes bizalmatlansági indítvány esetleges megszavazása sem vet véget. Amennyiben a bizalmatlansági szavazáson a demokrata-liberálisok (PD-L) kisebbségben lévő kormánya megbukik, a korábbi koalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt (PSD), illetve az eddig is ellenzékben lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) szakértői kormány felállítását fogja javasolni - jelentette be Mircea Geoana, a PSD elnöke. Az elképzelés szerint a szakértői kormánynak december 6-áig, az államfőválasztás második fordulójáig terjedne a mandátuma. Nem biztos azonban, hogy a bizalmatlansági indítvány átmegy a szavazáson.
A szakítást követően ugyanis a kormányfő leváltotta a PSD-hez tartozó államtitkárokat, prefektusokat, alprefektusokat, sőt az állami intézmények vezetőit is, akik helyére másokat keres. Mindez a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) is kedvezhet: a PD-L ugyanis - más támogatója nem lévén - két alprefektusi széket is juttatott az erdélyi magyarságot képviselő pártnak és további tisztségeket is ígért, míg a PNL, amellyel közösen az RMDSZ benyújtotta a bizalmatlansági indítványt, látszólag megfeledkezett korábbi szövetségeséről. Így elképzelhető, hogy az RMDSZ végül mégsem szavazza le a kormányt. A hogyan továbbról a párt hétvégén megtartott egyeztetésén nem sikerült határozni, ugyanakkor Kelemen Hunor ügyvezető elnök szerint az sem biztos, hogy a PSD az indítvány mellett voksol.
Amennyiben a kormány mégis megbukik, az államfő köteles új kormányfőjelöltet állítani, ám a hatályos jogszabályok nem írják elő, hogy erre mennyi idő áll rendelkezésére. A közvélemény-kutatások szerint az államfői székért újrainduló Traian Basescu toronymagasan vezet, s mivel őt a PD-L támogatja, az is elképzelhető, hogy a kormány bukása ellenére sem lesz egyhamar előrehozott választás Romániában. Eközben az ország iránti befektetői bizalom romokban hever és a nemzeti valuta mélyrepülését csak agresszív valutaeladással tudta megakadályozni a jegybank. A nyugdíjak és a közel 800 ezer munkanélküli segélyének kifizetését már csak hitelből tudja teljesíteni a kormány. A szükséges kiadáscsökkentő intézkedéseket és reformokat csak halogatja Bukarest, pedig az IMF-től várt összesen 20 milliárd eurós segély decemberben esedékes harmadik részletének lehívásához lépnie kellene.
