Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A bukaresti vízügyi igazgatóság (ANAR) legfrissebb jelentése szerint június végéig a romániai háztartások alig több mint fele volt csatornahálózatra csatlakoztatva. A statisztika szerint az ország lakosságának mindössze 51,39 százaléka vesz igénybe szennyvízelvezetéssel és ivóvízellátással kapcsolatos szolgáltatásokat, számuk egy év alatt alig két százalékkal emelkedett. Azért, hogy a romániai ipari és szennyvizek több mint 70 százaléka kezeletlenül kerül vissza a természetbe, elsősorban azok az önkormányzatok a felelősek, amelyek nem veszik igénybe az erre a célra szánt uniós forrásokat - jelentette ki Nicolae Nemirschi környezetvédelmi miniszter. A természetbe visszakerült szennyvíz mennyisége 10 százalékkal csökkent ugyan egy év alatt, ám szakértők szerint mindez csupán a vízfogyasztás visszaesésének a következménye.
Tény, hogy az infrastruktúra kiépítésére az európai közösségtől 2007-2013 között több mint 3 milliárd euró áll az ország rendelkezésére, ám ezeket a pénzeket csak a városok, illetve nagy lélekszámú agglomerációk vehetik igénybe a már meglévő hálózat felújítására, illetve bővítésére, a vidéki kistelepülések önkormányzatai nem - tájékoztatta lapunkat Korodi Attila, az RMDSZ szakpolitikusa, korábbi környezetvédelmi miniszter. Eddig a hatóságok mindössze tíz projekt finanszírozására igényeltek uniós segítséget, összesen 1,1 milliárd euró értékben. A felzárkózásra a környezetvédelmi operatív programban foglaltak szerint valamivel több mint 19 milliárd eurót kell fordítani, amit részben uniós, részben saját források biztosítanak majd. Korodi hozzátette: jelentősen megnehezíti a feladatot az az uniós követelmény, hogy a szennyvizet a hagyományos tisztításon túl egy vegyszeres kezelésnek is alá kell vetni, ami jelentősen megdrágítja a folyamatot. Ezt a direktívát Brüsszel a többi Duna menti országnak nem írta elő, köztük Magyarországnak sem.
