Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nemzetközi hitelezők még mindig bizalmatlanok, nem hiszik, hogy Lettország képes megfékezni a költségvetési hiányt egyre romló gazdasági helyzete közepette - nyilatkozta Einars Repse pénzügyminiszter a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel folytatott tárgyalásokat értékelve. A LETA lett hírügynökség jelentése szerint arra sem látnak sok esélyt, hogy a következő években sikerülhet a deficit csökkentése. Ennek ellenére folytatják a tárgyalásokat egy az Európai Unióval aláírthoz hasonló szándéklevélről, ami feltétele annak, hogy Riga megkaphassa 7,5 milliárd eurós mentő csomagja teljes második részletét. Az unióval nemrégiben sikerült megállapodni, így Brüsszel hamarosan utalja a második részletből rá eső 1,2 milliárd eurót, az IMF-fel most 200 millióról folyik a vita. Mint Valdis Dombrowskis miniszterelnök egy rádióinterjúban elmondta, elsősorban nem a pénzről van szó, hanem arról, hogy nem mondhatnak le a válságkezelő program IMF-támogatásáról.
Az eredeti hitelmegállapodás szerint a lett költségvetés idei hiánya nem léphetné át az 5 százalékot. Ahogy az ország gazdasági helyzete a drasztikus takarékossági intézkedések ellenére egyre romlott, Riga kérte, hogy ezt emeljék 7 százalékra, ám most már 9 százaléknál tartanak, ami az IMF-nek túl sok.
A kormány közben elképesztő mértékben, 40 százalékkal csökkenti a költségvetési kiadásokat, szinte elviselhetetlen társadalmi feszültséget vállalva. Az adóemelések és a családi pótlékok megnyirbálása mellett 10 százalékkal mérséklik a nyugdíjakat, 20 százalékkal a közalkalmazotti fizetéseket és szeptember 1-jétől 50 százalékkal, vagyis a minimálbérre viszik le a tanárok javadalmazását. Az államapparátusban alkalmazottak 30 százalékát elbocsátják. Idén az átlagbér 18 százalékkal csökken, a munkanélküliek aránya pedig jövőre eléri a 20 százalékot.
