Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Románia államháztartási hiánya az év végére elérheti a hazai össztermék (GDP) 7-8 százalékát, így a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött hitelmegállapodást újra kell tárgyalni - jelentette be Románia IMF-megbízottja. Mihai Tanasescu szerint júniusban a román költségvetés a várakozásoknak megfelelően alakult - áprilisban a hiánycélt az eredeti 2 százalékról 4,6 százalékra emelték -, a gazdaság zsugorodása az első negyedévben viszont a vártnál nagyobb, 6,2 százalék volt. Ennek következtében a második és harmadik negyedévben várhatóan tovább csökken az államkassza bevétele. Az IMF Romániáért és Bulgáriáért felelős biztosa, Tony Lybek a The Money Chanelnek adott interjújában leszögezte: amennyiben a bukaresti vezetésnek nem sikerül a hiányt a korábbi megállapodás szerint féken tartani, az IMF nem utalja a Romániának szánt közel 13 milliárd eurós hitel következő részletét.
A román kormány március végén állapodott meg az IMF és más pénzintézetek képviselőivel egy két évre szóló, összesen 19,95 milliárd eurós hitelkeretről. Annak ellenére, hogy a megállapodás legfontosabb feltétele az államháztartási deficit mérséklése volt, az Emil Boc vezette kabinet féktelen költekezésbe kezdett. Az állami foglalkoztatottak bérköltsége öt hónap alatt 16 százalékkal, 21 milliárd lejre (közel 5 milliárd euró) növekedett, miközben az unió tagállamai közül Romániában van messze a legtöbb hivatal és köztisztviselő. Ezzel egy időben többek között bevezették az üdülési csekket, életbe lépett a lakásvásárlást támogató első otthon program és emelték a roncsautóprogram keretében igényelhető összeget.
A bevételi oldal sem alakult jobban, a fogyasztói kereslet és a befektetői bizalom a vártnál jobban esett, a román gazdaság húzóágazatainak számító szektorokban soha nem látott visszaesés következett be. Fél év alatt a gépkocsieladások 50 százalékkal estek, az elektrotechnikai háztartási cikkek piaca 33 százalékkal zsugorodott, míg az építőiparban 30 százalékos a csökkenés, miközben júniusban a korábban gyakorlatilag nem létező munkanélküliség 6 százalékon tetőzött. A kormány megtartotta a 16 százalékos, egykulcsos adórendszert, maradt a 19 százalékos forgalmi adó és hathavi járulékfizetési haladékot kaptak a pénzügyi nehézségekkel küzdő cégek. Bevezették viszont a kkv-kat érintő átalányadót - jelentős bevételeket várva -, mára azonban kiderült, hogy ez nem jött be: a legfrissebb adatok szerint több mint százezer cég szűnt meg vagy volt kénytelen felfüggeszteni működését, mivel nem tudott eleget tenni adófizetési kötelezettségének.
