Kína az első gazdasági nagyhatalom, amelynek sikerült maga mögött hagynia a válságot - a második negyedévben 7,9 százalékkal nőtt GDP-je az első negyedévi 6,1 százalék után, ami közel egy évtizede a legkisebb volt. Az első félévben a gazdaság növekedése 7,1 százalék volt, amihez a hazai fogyasztás 3,8, a beruházások 6,2 százalékkal járultak hozzá. A JPMorgan Chase & Co. tegnap 7,8-ról 8,4 százalékra emelte a kínai GDP idei növekedésére vonatkozó prognózisát, az HSBC Holdings Plc pedig 8,1-re növelte a magáét. Egyes elemzők a harmadik negyedévre 9, a negyedikre 10 százalékos bővülésre számítanak. A pekingi statisztikai hivatal úgy véli, hogy még nem elég szilárdak a gazdaság talpra állásának alapjai, ezért a kormány folytatja mérsékelten enyhe monetáris és "proaktív" fiskális politikáját - vagyis folytatódik a gazdaság élénkítése.
A hét közepén a kínai tőzsde lett a világ második legnagyobb részvénypiaca, miután a kormány 4 ezer milliárd jüanos (585 milliárd dollár) gazdaságélénkítő csomagja fellendítette a hitelkihelyezéseket és a részvények árfolyamát. A sanghaji tőzsdeindex a tavalyi mélypontjához képest csaknem 90 százalékkal emelkedett. Eddig Japáné volt a második hely.
A kínai valutatartalékok az elmúlt negyedévben rekordot állítottak fel - értékük a második negyedévben 178 milliárddal növekedve meghaladta a kétezermilliárd dollárt. A bővülést a jegybank jüanvásárlásai hajtják, a bank ezekkel igyekszik megakadályozni a hazai valuta felértékelődését, és ezzel a kínai export versenyképességének romlását. A kényszerű dollárfelvásárlással párhuzamosan ugyanakkor Kína áprilisra 763,5 milliárd dollárra növelte az általa birtokolt amerikai állampapí-rok és kötvények értékét, ami tartalékai 38 százalékának felelt meg. Elemzők ezért úgy vélik, hogy az amerikai kormány számíthat a kínai tartalékokra gazdasági élénkítő programja finanszírozásához. Washington a szeptember 30-áig tartó adóévben 3,25 ezer milliárd dollár hitelt vesz fel.
