A gazdasági visszaesés még korántsem ért véget, ám a világ kormányai között alig akad olyan, amely visszavonta volna azokat a káros protekcionista intézkedéseket, amelyeket a válság kirobbanására adott elsietett válaszként hozott - jelentette ki Pascal Lamy, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vezérigazgatója (képünkön). Az importkorlátozások és a nemzetközi kereskedelmet fékező más lépések elzárják egymástól az egyes országok piacait, ezzel fokozzák a kereslet csökkenését, ami megnehezíti a krízis kezelését - tette hozzá. Lamy összességében semmi jelét nem látja annak, hogy a kormányok elszánták volna magukat a kereskedelmet eltorzító korlátozások felszámolására, bár annyit azért megjegyez, hogy a válság szerencsére nem vezetett a protekcionizmus robbanásszerű megerősödéséhez. Ezzel együtt ha nem csökkennek a korlátozások, akkor a következő időszakban elszaporodhatnak a kereskedelmi viták, szankciók és az egymás intézkedései által kiváltott válaszlépesek. Különösen a fejlődő világ országai sérülékenyek, amelyek még csak most kezdik igazán érezni a világgazdaság növekedésének megtörését.
A vezérigazgató azt is kifogásolta, hogy a WTO a megfelelő adatszolgáltatás hiánya miatt nem tudja kellő alapossággal elemezni az egyes országokban bevezetett gazdaságösztönző lépéseket, és azok torzító hatását a nemzetközi kereskedelemre. Egyelőre nem tudják megmondani, hogy ezek hogyan befolyásolják a gazdasági versenyt, illetve mennyiben sértik a szabadkereskedelmi egyezményeket.
A WTO 153 tagországának képviselői a jövő héten Genfben folytatják megbeszéléseiket az úgynevezett dohai forduló keretében, amelynek célja a világkereskedelem útjában álló korlátok lebontása. A világ vezető hatalmait tömörítő G8, illetve a legerősebb feltörekvő országokat összefogó G5 múlt heti tanácskozásán kiadott kommüniké némi reményt ad arra, hogy sikerül kimozdítani a 2001 óta tartó tárgyalássorozatot a holtpontról. Az Egyesült Államokban és Indiában új kormány alakult azóta, hogy a két ország ellenállásán zátonyra futottak a legutóbbi egyeztetések. Washington és Delhi elsősorban az agrártermékek forgalmazásának felszabadításában nem tudott dűlőre jutni egymással. Lamy szerint egy új szabadkereskedelmi megállapodás évente 130 milliárd dollárral dobná meg a világgazdaság GDP-jét.
