Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Donald Tusk lengyel miniszterelnök a költségvetés módosítását kikényszerítő adóbevétel-zuhanás okozta többletdeficit kiegyensúlyozásához több mint 10 milliárd zlotyt (2,27 milliárd euró) vár a jegybanktól. A nemzeti bank azonban közleményben közölte, hogy csakúgy, mint tavaly, nyereségét ebben az évben is az intervenciós alapba helyezi, amelynek feladata a zloty árfolyam-ingadozása kockázatainak kivédése, így könyvei nem fognak nyereséget mutatni, a bank nullszaldós lesz. A jelenlegi szabályozás értelmében a bank nyereségének 95 százaléka a költségvetést illeti - ez azonban nem vonatkozik az intervenciós alapra. Slawomir Nowak, a kormányfő politikai kabinetfőnöke rámutatott, hogy máris 23 milliárd zloty van az intervenciós alapban, több mint elég. Utalt rá, nem fogják hagyni, hogy egy ilyen fontos kérdésben Slawomir Skrzypek, a kormány ellenzékéhez tartozó bankelnök egy könyvelési trükkel keresztbe tegyen a válságenyhítő terveknek, és esetleg törvénymódosítással teszik lehetővé a tartalék áttételét a büdzsé bevételi oldalára.
Az államfő hivatala sietett bejelenteni, hogy ezt alkotmánysértőnek minősítenék, ami veszélyeztetné a valutatartalékokat és a zloty stabilitását. Ritka eset, hogy a sorra nyilatkozó közgazdászok az államfővel értenek egyet, és úgy vélik, egy ilyen lépést sokan a jegybank függetlensége elleni támadásnak tartanának.
Pedig a tízmilliárd zloty egyik fontos eleme a hiány betömésének, miután Tusk a vele szemben álló államfővel, Lech Kaczynskival kénytelen volt kompromisszumot kötni - ígéretet tett arra, hogy megpróbálják elkerülni jövőre az adók emelését. Tekintettel az esedékes elnök- és parlamenti választásokra, adóemelésre valószínűleg politikai okokból amúgy sem kerülhet sor, pedig az elemzők szerint csak az tudná megoldani a költségvetés problémáit. A Money.pl szerint összesen mintegy 30 milliárd zloty bevételhez juthatna az államkassza, ha visszaállítanák az előző kormány által 6 százalékra leszállított nyugdíjjárulékot az eredeti 13 százalékra (20 milliárd), ismét bevezetnék a legmagasabb jövedelmekre a 40 százalékos jövedelemadót (1 milliárd), az áfát felvinnék 1 százalékkal, 23 százalékra (5 milliárd) és 10 groszyval felemelnék az üzemanyagok literenkénti jövedéki adóját (3 milliárd).
