A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint 2014-re a legfejlettebb gazdaságok GDP-arányos adóssága legalább 114 százalék lesz, több mint háromszorosa a vezető fejlődő országok, köztük Kína 35 százalékos arányának.
A hírügynökség elemzői úgy látják, hogy az eladósodás felgyorsítja a világ hatalmi súlypontjának eltolódását a feltörekvő országok felé, gyengíti a vezető ipari hatalmak tekintélyét, meggátolhatja, hogy ráerőltessék a világra gazdasági doktrínájukat, árfolyam-politikájukat vagy az üvegházhatású gázok csökkentésére irányuló stratégiájukat.
A mai nemzedékek még sosem találkozhattak a mostanihoz hasonlóan súlyos gazdasági válsággal: az USA idei várható költségvetési hiánya 13,6 százalék lesz, amire a második világháború óta nem volt példa, a japán GDP az első negyedévben annualizáltan 14,2 százalékot zuhant, ami szintén nem fordult elő a háború óta, és 2009 első három hónapjában a német export az adatgyűjtés 1970-es kezdete óta nem látott mértékben esett.
Az egyenlőtlen fejlődést jól példázza, hogy a fejlődő országok részesedése a világ piaci kapitalizációjában már 2007 elejére a korábbi 15-ről 24 százalékra ugrott, párhuzamosan azzal, ahogy a befektetések a leggyorsabban növekvő gazdaságokba vándoroltak át.
A csúcstalálkozó előtt a Világbank levelet intézett a részt vevő vezetőkhöz, figyelmeztetve őket: nem szabad abból kiindulniuk, hogy már közel a válság vége. Bár a kormányok és a jegybankok intervenciója megállította a világgazdaság zuhanását, 2009 még veszélyektől terhes, és korántsem biztos a 2010-es gazdasági növekedés.
Robert Zoellick, a Világbank elnöke méltatta a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) biztosított nagyobb hatáskört és eszközöket a válság elleni harcban, de mint írta, ez sem oldja meg a fejlődő, különösen a legszegényebb országok minden problémáját. Az ezekkel való szolidaritás mellett felhívott a protekcionizmus elleni harcra, figyelmeztetve, hogy még a nemzetközi kereskedelmi szabályok által megengedett korlátozások is veszélyesen elterjedhetnek.
