Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Még el sem indult a romániai vizitdíj-rendszer az egészségügyben, máris megváltozott a neve. Ion Bazac (képünkön)egészségügyi miniszter bejelentette: a betegek kötelező hozzájárulását kezelésük költségeihez nem vizitdíjnak, hanem egészségügyi utalványnak fogják hívni.
A szaktárca tárgyalásokat folytat a rendszer bevezetését szorgalmazó Világbankkal, amely ezt a feltételt szabta ahhoz, hogy támogató kölcsönt nyújtson a hazai egészségügyi ellátás fejlesztésére.
A most rendelkezésünkre álló adatok szerint az ügyfél egy háziorvosi vizsgálathoz 5 lejjel (327,6 forint), egy szakorvosi vizsgálathoz 10 lejjel, hétnapi kórházi ellátáshoz 100 lejjel járulna hozzá. A rendszer működéséről és az árakról július 1-je, a Világbankkal folytatott tárgyalások lezárulta után informálja a közvéleményt az egészségügyi tárca. A minisztérium a tervek szerint szeptember elsejétől lépteti életbe a rendszert. Annyit már most is tudni lehet, hogy a minisztérium pontosan meghatározza, hogy a vizsgálatok, labortesztek és orvosi konzultációk milyen körét fizeti az állami egészségbiztosító pénztár (CNAS). Aki ezt meghaladóan akar további ellátáshoz-kezeléshez jutni, az utalványos rendszerben fizetnie kell érte (a nyugdíjasok, munkanélküliek, segélyezettek ellátását továbbra is az állam fizeti).
A minisztérium egyik, még 2004-ben készült felmérése szerint évente 360 millió dollárra rúg a kórházakban kifizetett kenőpénz Romániában. Az utalványos rendszer révén a tárca éppen az egészségügyre jellemző korrupciót szeretné felszámolni. Hogy ez nem fog könnyen és egyhamar végbemenni, azt a rendszer mellett elkötelezett döntéshozók is elismerik. A korrupcióellenes hatást jelentősen befolyásolja, hogy a betegektől bejövő hozzájárulásból mennyi marad a háziorvosoknál vagy a kórházaknál. Cornel Pop, a háziorvosok egyesületének (AMF) elnöke szerint az igazi megoldás az lenne, ha a romániai orvosok jövedelme jobban közelítene nyugat-európai kollégáikéhoz. Jelenleg egy háziorvos zsebében körülbelül 400 euró marad havonta, miután összes adó- és járulékbefizetési kötelezettségének eleget tett.
Az újabb egészségügyi reform bevezetése mögött valószínűleg inkább az áll, hogy Románia az utolsó helyen áll azon a listán, amely azt mutatja, hogy az európai országok költségvetésük hány százalékát fordítják erre a területre. Az állami egészségbiztosító pénztár igazgatójának adatai szerint még sosem fordult elő, hogy a nemzeti össztermék (GDP) négy százalékánál több jutott volna az egészségügyre. Akár egymilliárd euró is befolyhat az utalványokból - ez Irinel Popescu, a CNAS elnökének becslése. Jelenleg Romániában a GDP 3,2 százalékát fordítják egészségügyre, míg az európai átlag 8 százalék. Ebből következik, hogy a szaktárca és a CNAS az utalványok révén begyűjtött pénzt "tűzoltó" módszerrel a befektetést, költségvetés-kiegészítést leginkább igénylő területekre irányítaná. Popescu szerint ugyanis kevés az a pénz (a nemzeti össztermék 2,7 százaléka), amit a CNAS az egészségbiztosítási járulékokból begyűjt. A szaktárca a GDP 0,5 százalékának megfelelő összeget költheti egészségügyi ellátásra - így tehát valamilyen pluszforrás után kellett nézni.
