Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tegnap 73 dollár fölött is járt az olaj hordónkénti ára, vagyis nyolc hónapos csúcsot állított fel, egyrészt a dollár gyengélkedése, másrészt a nigériai olajlétesítmények elleni fegyveres támadások miatt. Nigéria a legnagyobb afrikai olajtermelő ország, de egy-egy kútjának kiesése a termelésből inkább lélektanilag hat a piacra, nem az ellátást veszélyezteti. Az áremelkedést zuhanás követte - délutánra 68,94-69,51 dollára esett le a hordónkénti ár. Az árak mérséklődését indokolta az is, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentősen csökkentette a következő öt évre szóló globális olajkeresleti előrejelzését a válság gazdaságszűkítő hatása miatt, azt jósolva, hogy az olajfogyasztás 2012-ig nem tér vissza a tavalyi szintre. Akkor fogja elérni a napi 86,76 millió hordót, meghaladva a tavalyi 85,76 milliót, és még 2014-ben is csak 88,99 millió hordó lesz, ami éves átlagban mindössze 1,4 százalékos növekedést jelent. Tanaka Nobuo, a szervezet vezérigazgatója szerint bár a második világháború óta legsúlyosabb recesszió okozta fogyasztáscsökkenés megszüntette a potenciális olajhiány veszélyét, azonban új kockázati tényezőt jelent, hogy az olajvállalatokat a termelés fejlesztésének visszafogására kényszeríti a gazdaság visszaesése. Az olajárak idén a fellendülés megindulásának reményében 57 százalékkal emelkedtek, de a Bloomberg szakértői szerint ez a trend a következő három hónapban valószínűleg megfordul, ahogy a kínálat meghaladja a keresletet, és a spekulánsok eladásra állnak át. A fejlett országok fogyasztása évi 1,1 százalékkal fog csökkenni 2014-ig.
Az olajpiacok jövője szempontjából ugyanakkor fontos esemény színhelye volt Bagdad, ahol a homokviharok miatt egy nap késéssel, tegnap tartották meg a 2003-as háború óta első olaj- és gázmezőárverést. A helyi televízióban élő adásban közvetített árverésen 31 vállalat tehetett ajánlatot a 43 milliárd hordó olajat tartalmazó, már működő hat hatalmas olaj- és két gázmezőre. Az első és legnagyobb tételt, a 17 milliárd hordónyi olajat rejtő Rumaila olajmező húszéves kitermelésének jogát a brit BP és a kínai CNPC konzorciuma nyerte el.
Irakban van a világ harmadik legnagyobb kőolajtartaléka, a bizonyított készletek nagysága 115 milliárd hordó, de a kitermelés igencsak hullámzó, a háborúk mellett az elhanyagolt technológia is fékezi. Külföldi segítséggel öt év alatt a jelenlegi napi 2,4 millióról hordóról 4 millió fölé akarják emelni a kitermelést - ez a legfőbb célja az aukciónak Husszein al-Sahrisztáni olajminiszter szerint. Az üzlet 20 év alatt 1,7 ezer milliárd dollárt fog hozni az iraki államkincstárnak - nyilatkozta a miniszter.
A nyolcvan ismert iraki olajlelőhelyből csak húszat tártak fel részben vagy teljesen. A legtöbb mező könnyen kiaknázható, szakértők szerint az arab országban hordónként 1,5-2,25 dollárba kerül a feltárás és a kitermelés előkészítése, szemben például a malajziai készletek 5 dolláros, illetve a kanadai lelőhelyek 20 dolláros költségével.
