Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tíz évvel az emlékezetes washingtoni világkonferencia után sincs lényegi előrehaladás a második világháború során elkobzott zsidó műkincsek ügyében. Ez derült ki hétvégén Prágában, az ötven ország részvételével megtartott tanácskozáson, amelyen a washingtoni megállapodás aláírói közül szinte egy sem tudott érdemi előrelépésről beszámolni. Sem az elrabolt műkincsek visszaadása nem "sikerült", sem az ehhez szükséges jogszabályi háttérre nem tudtak megoldást találni, de még az adatbázisok létrehozása sem megoldott az érintett országokban.
A "szégyenpadon" ül Magyarország is, hiszen az évtizedek óta folyó perekben eddig nem érvényesülhettek az örökösök jogai. Márpedig elhatározásból nem volt hiány. Washingtonban ugyanis gyors és határozott intézkedéseket ígértek a 44 ország képviselői: azt, hogy a háború során eltűnt vagy elvett 650 ezer műtárgynak legalább egy résztét visszaadják egykori tulajdonosaiknak vagy örököseiknek. Maradéktalanul sehol sem vált valóra az ígéret. Jó példaként Svédországot és Svájcot hozták fel. Az előbbiben a stockholmi Moderna Museet adott vissza száz műtárgyat Kurt Glaser örököseinek, az utóbbiban pedig a baseli Kunstmuseum származtatott vissza néhány műalkotást egykori tulajdonosainak. Ausztria, Hollandia is tett néhány biztató lépést, Nagy-Britanniában pedig éppen ezekben a napokban lépett életbe egy új törvény az elkobzott műtárgyak visszaadásának módjairól.
A vendéglátó csehek, a lengyelek és a magyarok a sor végén kullognak. A tanácskozás egyik negatív szenzációja éppen a magyarországi Herzog-ügy volt. A híres műgyűjtő örököse, Martha Nierenberg ugyanis éppen húsz éve próbálja visszaszerezni a család elrabolt műtárgyait - köztük Lucas Cranach, Van Dyck és El Greco képeit -, egyelőre sikertelenül. A tanácskozás, amelyen szinte csak az eredménytelenséget rögzítették, vélhetően egy újabb deklaráció elfogadásával zárul kedden.
