Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Hatalmas vihart kavart Romániában, amikor kiderült, hogy a kárpótlási alap (Fondul Proprietatea, FP) adminisztrálásáért 19,6 millió eurót kér a Franklin Templeton Investment (FTI), amely pályázaton nyerte el az alap menedzselésének jogát. Jelenleg az alap irányítása évente mindössze 1,5 millió euróba kerül, az amerikaiak által kért összeget a mostani gazdasági helyzetben felelőtlenség lenne kifizetni - mondta Mircea Ursache, az alapot felügyelő bizottság elnöke. Ezzel szemben a piaci szereplők bíznak az FTI-ben, amely szakmai hozzáértésével javíthatja az alap presztízsét és emelheti annak értékét. Piaci pletykák szerint a felügyelőbizottság elnöke, aki a kormányzó szocialista párt (PSD) tagja, mindössze azt sérelmezi, hogy a FTI-t a párt koalíciós partnerei, a demokrata liberálisok (PD-L) támogatták.
A Proprietatea alapot 2005-ben azzal a céllal hozták létre, hogy kárpótolják azokat a személyeket, akiknek ingatlanait a kommunista időszak alatt államosították, ám az épületek visszaadása már nem lehetséges. A közel 4 milliárd euró tőkével rendelkező alap adminisztrálására 2006 májusában írt ki pályázatot a Calin Popescu Tariceanu vezette kormány, ám csak három évre rá, idén június elején sikerült a nyertest kihirdetni. A pályázatra az ABN Amro, a Merrill Lynch, a Morgan Stanley és az UBS mellett további 31 pénzintézet jelentkezett. Az állami tulajdonban lévő kárpótlási alap több mint száz vállalat kisebbségi tulajdonosa, többek között 10 százaléka van az OMV többségi tulajdonában lévő Petrom olajtársaságban, 20 százaléka a Romtelecom telefontársaságban, övé a CEC Bank 10 százaléka és 15 százalékban tulajdonosa a Transelectrica áramszolgáltatónak és a Transgaz gázszállítónak. Ezenkívül a fővárosi és a tengerparti Constanta város repülőtereinek 20 százalékát is birtokolja.
Az alap eredeti célja ugyan a károsultak kárpótlása, ám a segítségével szerezhető jövedelmet spekulánsok tehetik zsebre. A korábbi ígéret ellenére az EU-csatlakozást követően nem vezették be az alapot a tőzsdére, ezért papírjai csak egy 2008 elején született rendelet alapján forgalmazhatók. A spekulánsok apróhirdetésekben keresik az eladókat, a részvények reálértékének 10-15 százalékáért vásárolják meg a papírokat a többnyire idős tulajdonosoktól, majd óriási haszonnal adják tovább azokat. Idén az FP 550 jogosult számára 700 millió részvényt bocsátott ki, így egy személy átlagosan 1,3 millió papírhoz jutott, megközelítőleg 1 millió lej összértékben. A központi értéktárban ugyanakkor május végén mindössze 2471 tulajdonost tartottak nyilván, 440-nel kevesebbet, mint 2008 végén. Öt hónap alatt tehát 110 személy értékesítette papírjait vélhetően a nem hivatalos piaci áron, legfeljebb 0,15 lejért.
