Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Olasz pénzügyőrök (Guardia italiana di Finanza) két japán férfinél 134,5 milliárd dollár értékben amerikai államkötvényekre bukkantak az olasz-svájci határ közelében. Ez valamivel meghaladja Magyarország teljes 2008-as bruttó hazai termékét. (A csomag tartalma volt 249 darab 500 millió dolláros Fed-kötvény, ezen kívül 10 darab egyéb amerikai kormányzati értékpapír, a hírek szerint bemutatóra szóló adóslevél lehetett a táskában.)
Az olasz hatóságok nem határozták meg, hogy valódi, vagy hamis állampapírokról van-e szó, de ha valódiak, akkor a csempészési kísérlet a történelem legnagyobb csalási ügye; amenyiben ügyes hamisítványok, akkor méginkább elgondolkodtató az ügy, ugyanis a papírok a megtévesztésig hasonlítottak az eredetiekre. Az olasz rendőrök figyelmét elsősorban a milliárd dolláros értékpapírok keltették föl, miután elvileg csak az államok kezelhetnek ilyen mennyiségű pénzt.
A pár nappal korábbi esetet meglehetős csönd veszi körül, az amerikai sajtó szinte teljes egészében mellőzte a hírt. Kérdés, hogy miért csak a kisebb honlapok és hírügynökségek foglalkoztak vele. Nagyságrendje miatt az amerikai nyomozó hatóságok figyelmét biztosan felkeltette az ügy. Az eset után azonnal értesítették az Egyesült Államok római nagykövetét, és a sajtó értesülései szerint a nyomozásban az olasz mellett amerikai erők is részt vesznek. Ázsiában állítólag széles körben elterjedt a hír, és komoly kétkedést ébresztett az egész állampapírpiaccal szemben, ami utólag érthetőbbé tenné például a japán pénzügyminiszter korábbi megnyilatkozását is.
Annak érdekében, hogy visszaszorítsák a pénzmosást, az olasz törvények alapján akár 10 ezer eurós bírságot is kiszabhatnak a bejelentés nélkül pénzt a határon átvinni szándékozó személyekre. A törvény megsértéséért a lefoglalt pénz 40 százalékát az állam kapja meg. vagyis, ha a papírok valóban igaziak, úgy Olaszország csak ebből a büntetésből 38 milliárd dollár tiszta nyereségre számíthat, ami mintegy ötszöröse a közelmúltbeli, Róma környéki földrengés által okozott kárnak. Itália egyúttal költségvetési hiányát is érdemben csökkenthetné ekkora összegből.
Az eset számos további kérdést is felvet. Az ember nem mehet be egy bankba, hogy készpénzre váltsa ezt az óriási mennyiségű értékpapírt, és az is valószínűtlen, hogy bármilyen magánszemély megvenne egy 500 millió dolláros kötvényt anélkül, hogy a hitelességét megállapította volna. Amennyiben hamisak voltak, az nem magyarázza meg, hogy miért kellett elrejteni őket és kérdés, hogy mi lehetett a céljuk a csempészettel. Az is nehezen magyarázható, hogy az autentikus banki dokumentumokkal mihez kezdtek volna a gyanúsítottak. A pénzügyi, gazdasági témájú blogokon az felvetül, hogy a nyomozók talán nem is véletlenül botlottak a gyanús japánokba.
Ha hamisnak nyilvánítják őket, egyszerűen elégethetik a papírokat, a csempészek pedig hosszú börtönbüntetésre számíthatnak. Előfordulhat, hogy a kötvények mégis valódiak, és az USA titokban bocsátotta ki őket évtizedekkel korábban adóssága finanszírozására. A két gyanúsított nemzetisége önmagában halványan erre utalhat, ugyanis csupán a japán és a kína gazdaság jöhet szóba ilyen mennyiségű amerikai állampapír vásárlójaként. Japán összességében mintegy 660 milliárd dollárnyit birtokol amerikai állampapírokból, amivel Kína mögött az amerikai adósság egyik legnagyobb finanszírozójának számít.
Német sajtóértesülések szerint a kötvények valódiak voltak, az USA viszont 1982 óta nem bocsát ki bemutatóra szóló adóslevelet, ami állítólag a lefoglalt dokumentumok nagy részét kitette. Ha tényleg valódiak, akkor tulajdonosuk vissza fogja követelni őket, Olaszország azonban megtarthatja a harmadát, ami tovább bonyolítaná a helyzetet. Mivel az ilyen kötvények kibocsátása a fenti dátum óta egyben illegális is, igencsak valószínűtlen, hogy ekkora mennyiségben maradtak volna fönn belőle. A bemutatóra szóló adóslevelek (Bearer Bond) egyik jellemzője, hogy regisztráció nélkül bocsátották ki őket. Emiatt viszonylag gyakran használták őket különféle titkos pénzügyi műveletekben is.
