Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Svédország kész arra, hogy akár államosítson bankokat, ha lett ügyfeleik fizetőképtelenné válása miatt kilátástalan helyzetbe kerülnek - nyilatkozta a nemzetközi sajtónak Andres Borg pénzügyminiszter (képünkön). Igen nagy a kockázat, de világossá akarjuk tenni, hogy megvannak az eszközeink bármilyen felmerülő probléma megoldására, ha kell, erélyesen lépünk fel - mondta meglehetősen harciasan. A gondok megoldása elsősorban a pénzintézetek privát tulajdonosainak feladata, de a kormány végső soron bármire kész az adófizetők érdekeinek védelmében. A keménységre szükség lehet, hiszen a Fitch Ratings hitelminősítő becslése szerint a svéd pénzintézetek baltikumi veszteségeinek ellensúlyozása elnyelheti Svédország GDP-jének 5 százalékát.
Enyhíti, de nem oldja meg Lettország nehézségeit, hogy a parlament képviselői 63-30 arányban elfogadták a kormány 1 milliárd dolláros, a költségvetés 10 százalékát lefaragó megtakarítási intézkedéseit. Ez volt a feltétele, hogy az ország megkapja a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság vezette hitelezői csoport kölcsönének második, 1,6 milliárd dolláros részletét. Ez ugyan biztosítja az ország finanszírozásához szükséges forrást, az államcsőd elkerülését, és lehetővé teszi - legalábbis egyelőre - a lat leértékelésének elkerülését, ám a megszorítások tönkreteszik az eladósodott lakosság fizetőképességét. A kiadáscsökkentések között szerepel a közalkalmazottak bérének 20, a nyugdíjak 10, a gyermekgondozási támogatások 50 százalékos csökkentése. Ha a lakosság és a vállalatok zsugorodó jövedelmükből nem tudnák fizetni devizaadósságaikat, az a svéd bankokon ütne a legnagyobbat. A Swedbank AB és a SEB AB, a térség két legnagyobb bankja összesen 366 milliárd korona (48 milliárd dollár) hitelt helyezett ki a Baltikumban. Az előbbi nyújtja a régió összes hitelének 17, az utóbbi a 13 százalékát.
A svéd jegybank (Riksbank) becslése szerint 2009-ben és 2010-ben a legjobb esetben 170 milliárd korona veszteséget kell leírniuk az ország pénzintézeteinek, aminek 40 százalékáért a Baltikumban tevékenykedő leányaik lesznek a felelősek. A legrosszabb esetben 300 milliárd korona lesz a szektor vesztesége. A Riksbank az erre való felkészülés jegyében május végén 100 milliárd koronával növelte meg tartalékait, majd június 10-én 3 milliárd euró kölcsönt vett fel az Európai Központi Banktól. A kormány eddig 50 milliárd korona tőkeinjekcióval erősítette meg a hitelezőket és 10 milliárdot kölcsönzött Lettországnak, amit a hitelfelvevőnek csak jövőre kell visszafizetne. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a svéd költségvetés hiánya 2009-ben és 2010-ben 200 milliárd koronára emelkedik.
Mindezek tükrében nem meglepő, hogy a Bloomberg által nyomon követett 16 jelentős valuta közül júniusban a korona teljesített a legrosszabbul az euróval szemben. A svéd fizetőeszköz 3,4 százalékkal gyengült a közös európai valutához képest. Ezt megelőzően március 6-án zuhant rekord alacsonyra az árfolyam, amikor a Standard & Poor's hitelminősítő a bóvli kategóriába süllyesztette a lett államadósság hitelminősítését.
