Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Érezhető egyfajta pszichológiai különbség a romániai magyar és román cégek válságkezelésében - mondta a bukaresti Új Magyar Szónak Farkas Levente tanácsadó, a romániai vállalkozók gondolkodását vizsgáló gyorsteszt készítője. Jóllehet a román cégvezetőket több irányból érik a riogató információk, nyitottabbak új stratégiákra, érdeklődőbbek a piaci trendek iránt. A teszt válaszadói a Farkas által működtetett marketingiskola résztvevőiből kerültek ki, többségük a szolgáltatói szférában tevékenykedik, de húsz százalékuk a gyártásban, illetve a kereskedelemben érdekelt.
A vizsgálatból kiderül, hogy üzleti tervükhöz képest a romániai magyar cégek csaknem 21 százaléka tudott növekedni, mindez a román társaságok mindössze hét százalékára jellemző. A kitűzöttnél negyven százaléknál nagyobb forgalomcsökkenést a román cégek 18 százaléka szenvedett el, míg a magyarok mindössze hét százaléka. Összességében tehát a magyarok pozitívabb mérleget mutatnak fel.
Abban mindkét csoport egyetértett, hogy a bevételnövelést az ügyfelekkel való hatékonyabb kommunikáció segíti elő, a magyarok azonban lényegesen nagyobb arányban szavaztak e módszerre. Ellenben a román vezetők nagyobb százaléka, mintegy negyede tartja fontosnak a döntéshozatalban a konkurenciát megelőző gyors reagálást a magyarok elenyésző, 14 százalékával szemben.
A válságból kilábalás fontos eszközei az előremutató befektetések, melyek képesek lesznek kiszolgálni a felszusszanó piacot. Továbbá fontos eszköz a kríziskezelésben a kifelé áramoltatás (reklám, marketing), valamint a pozitív, nem visszahúzó kommunikáció - jegyezte meg ezzel kapcsolatban Farkas Levente.
Érdekes, hogy míg a román cégtulajdonosok számára elsődleges feladat új ügyfeleket szerezni, és csak ezután jön a régi ügyfelek megtartása, magyar kollégáik megfordítva a fenti sorrendet, konzervatívabbnak bizonyulnak. A marketing eredményességének mérésére ugyancsak nyitottabbak a román vállalkozók. A cégek mindössze 10-12 százaléka nyilatkozta azt, hogy harminc százaléknál többet költene marketingre idén, holott a válságnak a tanácsadó szerint épp a sikeres marketing az egyik legjobb ellenszere.
Az 5-10 százalékos ráfordítás a tipikus, ugyanakkor minél többet költ valaki marketingre, annál több térül meg belőle - véli Farkas. Lényegesen nagyobb tudatosságra lenne szükség, mint néhány évvel ezelőtt. Ma már más szemszögből kell megközelíteni egy vállalkozás fejlesztését, irányítását. A válság megcsapolta a fizetőképes vásárlók számát, az ügyfelek óvatosabbakká váltak - hangsúlyozta a szakember.
"Kétféle hátrányosabb helyzetű vállalkozócsoportot különböztetek meg. Olyan cégeket, amelyeket közvetlenül értek a gazdasági válság hatásai, és a tevékenységük visszaszorítására kényszerültek, illetve olyanokat, amelyek közvetett módon érzik a krízist" - mondta a lapnak Winkler Gyula gazdasági szakpolitikus, volt miniszter. Ilyenek például az exportőrök, amelyek esetében csökkentek vagy teljesen megszűntek a külföldi rendelések. A szakpolitikus szerint a gazdasági válság túl van mediatizálva, ami egy öngerjesztő folyamatként tovább mélyíti és generálja azt. Ennek következtében a lakosság a munkahelye elvesztésétől fél és csökkenti a fogyasztást, ami a válság további mélyülését okozza.
A válság mindig lehetőségeket is generál, így csupán észre kell venni, hogy a megváltozott körülmények milyen új lehetőségeket tárnak fel - magyarázta Winkler. Szerinte leginkább dinamizmusra, a helyzet felismerését követően gyors döntésre van szükség a vállalkozói szférában.
