Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Mindkét találkozó fő témája az lesz, hogy miként lehet megbirkózni a globális gazdasági válsággal - tudósított a BBC, amely egyúttal arra hívja fel a figyelmet, hogy hogy a két esemény a világhatalmi váltás újabb jeleként is értékelhető. (A BRIC elnevezést először 2001-ben Jim O'Neill, a Goldman Sachs közgazdásza használta.)
A BRIC-vezetők a várakozások szerint azt vitatják majd meg, hogy miként lehet újraformálni a globális pénzügyi rendszert a válságot követően, illetve azokról az elképzelésekről lehet szó, amelyek az amerikai dollártól, mint tartalékvalutától való függés csökkentését célozzák. A gazdaságilag a két leggyengébb láncszemnek számító Oroszország és Brazília hallatta idáig a leginkább a hangját a dollárkérdésben, miközben Kína, mint az amerikai állampapírok legnagyobb tulajdonosa, úgy véli, a zöldhasú megtartja domináns pozícióját. Mindezek fényében elemzők nem számítanak arra, hogy e téren bármiféle jelentős megállapodás születne a csúcstalálkozón. Medvegyev orosz miniszterelnök ugyanakkor a napokban ismét jelezte, Moszkva dollártartalékainak egy részét inkább IMF-kötvényekre váltja át, Kína, Oroszország és Brazília pedig segítene a Valutaalap feltőkésítésében, hogy így jusson nagyobb szerephez a szervezetben.
A dollár szerepe kapcsán a múlt héten Nouriel Roubini is hallatta hangját, szerinte is elkerülhetetlen a dollár egyeduralmának megszűnése, azaz megjelennek majd új tartalékvaluták is. Persze a folyamat nem egyik napról a másikra játszódik majd le - tette hozzá.
A tartalékvaluta szerepre jelenleg az euró tűnik legalkalmasabbnak, de egyre gyakrabban emlegetik az IMF kötvények elszámoló devizáját az SDR-t is, mint egy ilyen funkcióra tökéletesen megfelelő eszközt.
A BRIC-találkozó a feltörekvő világ növekvő befolyását és egyre erősebb hangját mutatja, amire az Obama-kormánynak is figyelnie kell - kommentálta az eseményeket Quin Yaqing, a pekingi külügyi egyetem alelnöke. Hozzátette: az országok között ugyanakkor jelentős különbségek vannak, így az államok együttműködése igencsak nehéz lesz, ám részleges kooperáció lehetséges, és a jekatyerinburgihoz hasonló találkozók segíthetnek közös hangjuk felerősítésében.
Többé nem a gazdag országok az egyedüliek, akik számítanak a világ termelésében és fogyasztásában - mondta korábban a Reutersnek Lula da Silva brazil elnök, aki szerint a BRIC-országoknak együtt kell működniük a világ politikai és a kereskedelmi földrajzának megváltoztatása érdekében.
A BRIC mítosz, de olyan mítosz, amely lassan valósággá válik - mondta Alekszej Puskov, orosz újságíró, a nemzetközi kapcsolatok professzora. Szerinte a jekatyerinburgi találkozó azt mutatja, hogy az eddigi bizonytalan közösség gyökeret ereszt, és immár csak az a kérdés, hogy alvó szervezetről lesz-e szó, vagy politikai intézménnyé tud válni.
A másik találkozó főszereplője, a 2001-ben megalakított SCO lényegében Kína válasza volt a többpólusúvá vált világra - Peking ezzel is erősíteni kívánta szerepét a régió biztonsági kérdéseiben, többek kzt az afganisztáni újjáépítésben való részvételével. Az SCO alapítói között volt Oroszország, Kazahsztán, Kirgizia, Tadzsikisztán és Üzbegisztán, majd megfigyelőként csatlakozott India, Pakisztán, Irán és Mongólia is. Az eredetileg határbiztonsági, szélsőségesek elleni védekezésre létrehozott szervezet tagjai immár gazdasági téren is együttműködnének, hogy közös intézkedésekkel stabilizálják gazdaságukat, illetve tartsák fenn a növekedést. Kína és a másk öt teljes jogú tag közötti kereskedelem a 2001-es 12 milliárd dollárról 2007-re 68 milliárdra hízott. Korábban voltak törekvések arra, hogy közös energiapiacot, valamint közös szállítási folyosót hozzanak létre az SCO-n belül.
