A G8-ak közleménye szerint a kétnapos olaszországi találkozón a csoport pénzügyminiszterei megvitatták a válság ellen hozott rendkívüli intézkedések visszavonását célzó megfelelő stratégiák szükségletét. A vezető gazdasági hatalmak optimistábbak lettek helyzetértékelésükben, a dokumentum megjegyzi, bár a helyzet továbbra is bizonytalan, már a stabilizálódás jelei is látszanak.
A tisztviselők között némi vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy Európa vajon helyesen járt-e el akkor, amikor elutasította az egyes bankok egészségét és tőkehelyzetét illető szigorúbb felülvizsgálatot. Az Egyesült Államokban, ahol a kormány a 19 legnagyobb amerikai bankot alapos vizsgálatoknak vetette alá, és közülük 10-nél összességében 74,6 milliárd dolláros pótlólagos tőkeigényt állapított meg, a pénzintézetek több mint 100 milliárd dollárnyi tőkeemelési tervről számoltak be a tesztek lefuttatása óta.
Az aggályok szerint az, hogy Európa esetleg nem tett eleget a helyzet javítására, még az euró értékét is alááshatja. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint az öreg kontinenes bankrendszere még 2010-ben is mintegy 750 milliárd dollárnyi veszteségleírásra kényszerülhet.
Szeretnénk stressz teszteket, de a rendszer stressz tesztje nem az egyes bankokkal kapcsolatos - nyilatkozta Peer Steinbrück német pénzügyminiszter a találkozón. Az európai bankrendszer, és különösen a német, sokkal heterogénebb az amerikainál - tette hozzá. Christine Lagarde, Franciaország pénzügyminisztere pedig azt mondta, hogy az európai vezetők egyelőre nem határozták el magukat a mélyebb próbák mellett, bár ő személy szerint szintén támogatná a nagyobb transzparenciát. Lagarde szerint a politikusok azzal érvelnek, hogy a bankok túlságosan eltérőek ahhoz, hogy egy standard alapján értékelni lehessen azokat, és hogy a tesztek eredményeinek közzététele újra lángra lobbanthatja a krízist. Érdekes módon, mielőtt az USA-ban lefuttatták volna a vizsgálatokat, a tengerentúlon is hasonló kritikus hangokat lehett hallani.
Az európai ellenállás akár a világ pénzügyi piacainak és gazdaságának talpraállását is meggátolhatja Jim Flaherty kanadai pénzügyminiszter szerint. Az érzékeny téma végül említés szinten sem került be a találkozó végén kiadott közleménybe.
A G8 államok kormányai nem jelölték ki a válság-üzemmód lekapcsolásának idejét és módját, de az IMF tanulmányozni fogja a kérdést; a Valutaalap dokumentuma valószínűleg az ősz során készül el és kerül nyilvánosságra. A kijelölt irány azonban valószínűleg a kiadáscsökkentés és a kamatemelés lehet. Az élénkítő intézkedések erejének "lecsavarása" azért is fontos kérdés, mert a gazdaságba pumpált óriási összegek az infláció ismételt megugrásával is fenyegetnek.
Amerikában a kormány Ben Bernanke Fed-elnöktől kapott hasonló tartalmú iránymutatást, amikor az ottani központi bank elnöke a költségvetési egyensúly helyreállításának tervezését sürgette. Timothy Geithner, az USA pénzügyminisztere úgy reagált Bernanke szavaira, hogy előbb szeretné számbavenni az intézkedéseket, és a gazdaságélénkítés munkája még nem ért véget. A fókusz egyelőre a világban mindenhol azon van, hogy elég erősek-e a fundamentumok a fellendüléshez - mondta korábban Geithner.
A G8 pénzügyminiszterei szombaton számos irányelvet és standardot tartalmazó dokumentumot adtak ki a világgazdaságnak szánva az üzenetet, amelyben több információt és nagyobb védelmet sürgetnek a befektetőknek, szigorúbb szabályozást, és a reklámetika erősítését jelölik ki irányul.A válság felszínre hozta a globális gazdasági és pénzügyi rendszer gyengeségeit - áll a Leccei Keretegyezmény című dokumentumban.
A miniszterek azt is megígérték, hogy összehangoltan fognak dolgozni annak érdekében, hogy ne zavarják össze a piacokat és gazdaságokat, mint a bankok megmentésére hozott intézkedéseikkel.
A G8-csoport tagja az USA, Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Kanada és Oroszország.
