Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Parlament honlapja az ideiglenes adatok alapján 736 mandátum tulajdonosát ismerteti. Az Európai Parlament legnagyobb, előre láthatólag 267 fős frakcióját az Európai Néppárt és Európai Demokraták adják majd. Ez az összes mandátum 36,3 százalékát jelenti, ami valamivel, 21 fővel elmarad az öt évvel ezelőtt elért 36,7 százalékos aránytól.
A második legnagyobb, 159 fős képviselőcsoport a szocialistáké, ami azonban negyedével, 58 fővel kisebb, mint az öt évvel ezelőtt alakult frakció. Így az új törvényhozásnak 21,6 százalékát adják a szocialisták, szemben az előző ciklus 27,6 százalékos részesedésével.
Csökkent a liberális frakció súlya és mérete is: míg legutóbb kereken 100 képviselőt delegálhattak, ami 12,7 százalékos arányt jelent, most mindössze 81 jelöltjük jutott be a közös európai parlamentbe 11 százalék.
Egyértelműen javítottak legutóbbi eredményeikhez képest a zöldek. Arányuk a törvényhozáson belüli 5,5 százalékról 6,9 százalékra bővül, vagyis az eddig 43-ról 51-re nő a strassburgba delegálható zöld politikusok száma.
Ugyancsak kisebb lesz az euroszkeptikus frakció (Nemzetek Európájáért Unió): míg az elmúlt években 44 képviselőjük az Európai parlament 5,6 százalékát adta, a friss eredmények szerint ezentúl be kell érniük 35 üléshellyel és 4,8 százalékos súllyal.
Az Egységes Európai Baloldal és az Északi Zöld Baloldal képviselőcsoportja 33 helyet mondhat magáénak az új parlamentben, vagyis a korábbinál 8-cal kevesebb mandátum jut a kommunista, baloldali és szocialista pártok alkotta frakciónak. Az egészhez viszonyított százalékos arány 5,2-ről 4,5 százalékra zsugorodik.
A Függetlenség és Demokrácia frakció az eddig 22 után 20 helyhez jut a törvényhozásban, így részaránya 2,8 százalékról 2,7 százalékra esik mérséklődik.
A legnagyobb nyertesek az egyéb pártok, amelyek megháromszorozták képviselőik számát. A 90 megszerzett mandátum azt is jelenti, hogy részarányuk 3,8 százalékról 12,2 százalékra bővül.
A részvételi arány minden korábbinál alacsonyabb volt. Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban volt a legalacsonyabb a szavazási kedv - derül ki az EP honlapján hétfő hajnalban közzétett adatokból. A június 4. és 7. között tartott EP-választáson a részvételi arány 43,09 százalékos volt. Öt évvel ezelőtt, az akkor huszonöt országot tömörítő Európai Unióban 45,47 százalék volt ez az arány, és az időben visszafelé haladva 49,51, 56,67, 58,41, 58,98, illetve 61,99 százalékos részvételi arányszámokat találhatunk, vagyis az első alkalommal, 1979-ben még 5-ből 3 európai urnához járult a közös parlamenti választásokon.
A legtöbb képviselőt, 99-et Németország küldi a parlamentbe, Franciaország, az Egyesült Királyság és Olaszország 78-78 mandátumot kap. Spanyolország és Lengyelország 54-54 helyet tölthet be; Magyarország a maga 24 helyével a 9. legnagyobb küldőország - holtversenyben a görög, belga, portugál, cseh négyessel.
EPP-ED : Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja
PES : Az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja
ALDE : Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport
UEN : A Nemzetek Európájáért Unió Képviselőcsoportja
GREENS/ EFA : A Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja
GUE/ NGL : Az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja
IND/ DEM : Függetlenség/Demokrácia Képviselőcsoport
Others : Egyéb
