Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén közel 1 milliárd eurót (1,4 milliárd dollárt) költött a rigai jegybank a nemzeti valuta védelmére, és nemhiába - derül ki a bank közleményéből. Miután tegnap nyilvánosságra hozták, hogy csupán a múlt héten 331 millió dollárért vásároltak latot, annak árfolyama 0,39 százalékot erősödött. Ilyen változásra 21 hónapja nem volt példa. Ez még a tágabb térség számára is jelentős változás, hiszen a lat leértékelésétől való félelem a múlt héten a magyar forinttól a svéd koronáig számos nemzeti valuta árfolyamát lenyomta - írta a Bloomberg. A lett gazdaság összeomlásában ugyanis meghatározó szerepet játszik, hogy az ERM-2 árfolyam-mechanizmusban, az euró bevezetésének előszobájában a lat árfolyama az euróhoz van kötve és attól csak 1 százalékkal térhet el. Emiatt az euró felértékelődésével gyakorlatilag megfizethetetlenné s így versenyképtelenné váltak a lett exportcikkek. Ezen segíthetne a leértékelés, de ez versenyképességi versenyt indítana el az egész térségben, a balti országok egymás után kényszerülnének leértékelni valutáikat, ami rettenetes terhet róna a külföldi valutákban eladósodott lakosságra, tömeges csődöt okozna, amibe belebuknának a bankok. Ez a Baltikum esetében különösen a skandináv bankok számára jelentene súlyos veszélyt, mivel ezek vásárolták fel a balti országok bankjait.
A lett vezetők határozottan cáfolták, hogy le akarnák értékelni a latot. Lettországnak ugyan sikerült egy 7,5 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomaggal eddig átvészelni a válságot, amely miatt idén az első negyedévben már 18 százalékot zuhant a bruttó hazai termék, de mivel képtelen volt betartani a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás feltételeit, a keret második részletét, 200 millió eurót márciusban már nem utaltak át, enélkül pedig elemzők szerint akár az államcsőd is bekövetkezhet. A kormány eredetileg 40 százalékos kiadáscsökkentést határozott el, de a hitel feltételéül szabott 5 százalékos költségvetési hiány helyett még így is 7 százalék lett volna a deficit. Több hónapos küzdelem után sikerült megszerezni ehhez az IMF jóváhagyását, csak hogy kiderüljön, hogy a parlament által a múlt héten elfogadott, módosított költségvetés is 9,2 százalékos hiánnyal számol. A kiadáscsökkentést Joaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa a jó irányba tett, de nem elégséges lépésnek minősítette. Nyilván ennek is szerepe volt abban, hogy Einars Repse lett pénzügyminiszter tegnap bejelentette: idén és a következő két évben további 1,5 milliárd lattal (2,95 milliárd dollár) kell csökkenteni a kiadásokat.
