Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az új Európai Parlament (EP) kétségtelenül sokat foglalkozik majd a gazdasági és pénzügyi válság problémáival, de az elemzők szerint ez nem fogja uralni tevékenységét, számos olyan kérdés vár ugyanis megoldásra, amellyel még az előző parlament kezdett el foglalkozni. Nem szabad elfelejteni, hogy az EP-nek nincs törvénykezdeményező jogköre, az az Európai Bizottságot illeti meg, vagyis a parlament programja sok szempontból függ a bizottságtól. Jelentős hatalmat biztosít ugyanakkor az uniós törvényhozásnak, hogy több kérdésben, így például a költségvetés ügyében vétójoga van.
Ebben a törvényhozási periódusban kell elfogadnia a parlamentnek "Az unió pénzügyi keretei 2014-2020-ban" című dokumentumot, amelynek célkitűzéseiben fontos szerepet fog kapni a bizottságnak az uniós költségvetés áttekintéséről szóló fehér könyve, ami a tervek szerint októberben jelenik meg. A felülvizsgálatra feltétlenül szükség van - írja a DB Research, hiszen abszurd, hogy az uniós költségvetés 42,8 százalékát fordítják a mezőgazdaságra, amely az EU GDP-jének 2,5 százalékát adja. A költségvetés másik nagy tétele 44,4 százalékkal a versenyképességi és kohéziós támogatások, amelynek célkitűzései általában ésszerűek, de nem garantálják szükségszerűen a dinamikus növekedést - ahogy azt egyes országok példája mutatja. Tulajdonképpen az uniós országok a válság elleni harcban megtett gazdaságélénkítő lépéseikkel jelentős előrehaladást értek el versenyképességük növelése terén, ezt az irányt kellene a parlamentnek politikailag támogatnia.
Az adópolitikában több javaslatot is örököl az új parlament elődjétől, amelyek célja a jobb átláthatóság megteremtése és az adóelkerülés elleni harc.
Ugyancsak öröklődnek a bővítési ügyek, amelyek közül kettő aktuális: Horvátország és Izland. Az előbbi már 2004-ben megkapta a tagjelölti státust, az utóbbi csak a mostani válság hatására döntött a csatlakozás mellett.
Az európai közvélemény által is feszült figyelemmel követett kérdés az energiabiztonság. Az új parlamentre vár az Oroszországgal megújítandó partnerségi és együttműködési szerződés ratifikálása. Az oroszok biztosítják Európa gázszükségletének mintegy 42 százalékát, ennek keretét adta a 2007 végén lejárt szerződés, amit az ellentétek és a különböző új uniós országok vétói miatt mostanáig sem sikerült újra megkötni.
