Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jelenlegi árfolyamon több mint 30 milliárd forintnak megfelelő összeg a BL-trófea megnyeréséért járó díjból, a szponzorációs díjakból és a csapat értékének emelkedéséből jöhet össze. Anyagi szempontból a vesztes csapat sem jár rosszul, ugyanis 65 millió euróval lehet gazdagabb, legalább is Simon Chadwick professzor, a futballfinanszírozás szakértője szerint, aki a kupasorozatot szponzoráló Mastercard megbízásából készített jelentést a témáról. A döntőnek otthont adó Róma 40 millió eurót kereshetett az eseményen, míg a győztes csapat városa mintegy 13 millió euróval részesülhet a nyereségből.
Chadwick szerint, aki a Coventry Egyetem nemzetközi sportgazdasági tanszékén tanít, a teljes európai gazdaságnak összességében mintegy 310 millió eurót jelenthet csak a döntő egyetlen mérkőzése.
Kitörni a pesszimizmusból
Egy korábbi kutatás szerint az érdeklődés az észak-amerikai Superbowl iránt is megnőtt, és Chadwick szerint ugyanez történhetett a Bajnokok Ligája döntőjével is, mivel a válság miatt nemhogy kevesebbett költenek az emberek sporteseményekre, hanem egyenesen keresik a lehetőséget, hogy a gazdasági helyzet motiválta pesszimizmusból valamiképp kitörjenek. Önmagában ez a tényező körülbelül 25 millió euró "recessziós prémiumot" jelent, vagyis ennyivel több pénz folyhat be a kasszába összességében.
Az óriási összegek azonban gyakorlatilag csak néhány csapat számára elérhetőek, ráadásul a már ma is meglévő szakadék a BL elitje és a többi csapat között még várhatóan szélesedik is. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) ugyanis a közvetítési és marketingjogok árának 35 százalékos emelkedését jelzi előre a következő három éves periódusra, így a jelenleg ilyen forrásokból származó 820 millió eurós nyereség jócskán 1 milliárd euró fölé emelkedhet a brit Telegraph beszámolója szerint.
Az UEFA jelenleg közel 600 millió eurót oszt szét a Bajnokok Ligája 32, csoportkörben szereplő csapata számára, ám ez az összeg már a következő szezonben 800 millió euró fölé emelkedhet. Mindez pedig egyúttal növeli annak esélyét is, hogy az európai elit és a többiek anyagi lehetőségei közötti különbség egyre nagyobb lesz.
Az UEFA a pénz legnagyobb részét, körülbelül a felét az angol klubok között osztja szét, miközben a Premier League eleve Európa legnézettebb és leginkább hasznot hajtó bajnoksága. Persze, az UEFA nagyrészt az eredmények alapján kalkulálja a díjakat, másrészt a közvetítési piac nemzeti részesedése alapján. Az előző szezonban a négy nagy angol klub a televíziós közvetítési piac 21 százalékát mondhatta magáénak, ami 58 millió euró körüli összegben manifesztálódott, ebben az évben viszont - amikor az elődöntő négy csapatából három angol volt - ez a szám már a 100 millió eurót is elérte.
Ördögi, vagy isteni kör
A pénzügyi egyenlőtlenség súlyosan befolyásolhatja a versenyképességi mérleget úgy az angol futballban, mint a Bajnokok Ligájában - figyelmeztetett már a szezon közben Andy Burnham brit kulturális miniszter és Lord Triesman, az Angol Labdarúgó Szövetség (FA) elnöke. A rendszeres Bajnokok Ligája részvétel segített a Manchester Unitednek, a Chelseanek, a Liverpoolnak és az Arsenalnak, hogy minden évben megbízhatóan a Premier League első felében végezzen, és a nagy angol csapatok között csak az Everton veszítette el dominanciáját, mióta a BL-ben rendszeresen négy angol csapat vesz részt.
A kisebb angol klubok attól félnek - és ezzel bizonyára nincsenek egyedül - hogy a BL-pénzesőjével a fenti négyes gyakorlatilag olyan jövedelemforráshoz jutott, amely szinte önműködően látja el őket azon pluszforrásokkal, amelyek segítségével rendszeres és szinte automatikus kuparésztvevővékké és így egyben a plusz források bebetonozott haszonélvezőivé váltak.
A Bajnokok Ligája torzító hatása Michel Platini UEFA-elnök számára is kellemetlen igazságot jelenthet, aki korábban kifejezte ellenszenvét a modern játék pénzügyi egyenlőtlenségei és bizonyos angol klubok mértéktelensége kapcsán. Platini a Manchester, a Liverpool és a Chelsea adósságterheit is kritizálta a klubok amerikai felvásárlását követően.
Alamizsna
Az UEFA első embere az úgynevezett "szolidaritási díjak" növelésével tervez reagálni a BL egyenlőtlenséget növelő kihívására, amelyet a kupaküzdelemből kimaradó csapatok és nemzeti szövetségek kapnak meg, a következő évadtól összességében csaknem 100 millió eurót oszt ki erre a célra az UEFA. A csoportkörbe be nem jutó bajnokcsapatok közvetlen kifizetésben részesülnek.
Platini az Európai Klubok Szövetségével is tárgyal annak érdekében, hogy rávegye őket arra, térjenek át a bevételek sokkal egyenletesebb elosztására. Erre azonban kevés esély van, és a nagy klubok joggal érvelnek azzal, hogy az óriási közérdeklődés nagy részben nekik köszönhető. A másik oldalon persze azt mondják, az egyes sikeres nagycsapatok iránti nagyobb érdeklődés is zömmel a Bajnokok Ligájában való rendszeres szereplésnek köszönhető.
