Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kelet-Európa lesz idén a világ legrosszabbul teljesítő térsége - állítja a tallinni BBN/LETA. A régiós tőzsdeindex még mindig 60 százalékkal marad el saját csúcsától, miközben más térségekben sokkal többet ledolgozott veszteségéből. Az egyik legnagyobb probléma a térség országainak exportfüggősége - a magyaroknál és a cseheknél ez adja a bruttó hazai termék 80, az ukránoknál az 50 százalékát. Ráadásul a térség vállalatai és lakossága megrészegült az olcsó hitelektől, amelyekből a válság kitöréséig finanszírozni tudták a fogyasztás megalapozatlan növekedését. Hogy mennyivel tovább nyújtózkodtak ezek az országok, mint ameddig a takarójuk ért, azt jól mutatják az óriási fizetésimérleg-hiányok (Lettországé 2007-ben a GDP 23 százalékát tette ki) és a külső adósságok elszabadulása.
A válság azonban leállította a hiteleket. Az Institute for International Finance szerint tavaly 241 milliárd dollárnyi magántőke áramlott a térségbe, míg idén 27 milliárd fog kiáramlani. A legtöbbet kölcsönző külföldi bankok, amelyeknek a jelen helyzetben nehézségeik vannak ezek refinanszírozásával, szűkítik kölcsönkihelyezéseiket, ezzel aláásva a belföldi keresletet. Egyes országokban ez csaknem a bankrendszer összeomlásához vezetett, a Nemzetközi Valutaalap beavatkozását téve szükségessé.
A GDP első negyedévi zuhanása a tavalyihoz képest Romániában 6,4, Magyarországon 5,8, Csehországban 3,4, Észtországban 16 és Lettországban 18 százalékos volt. Ha a lett gazdaság mélyrepülése ebben a tempóban folytatódik, akkor GDP-je az év végére a 2008-as felére csökkenhet. Mint ezekből az adatokból is látható, a Baltikum helyzete különösen súlyos. Itt volt a legnagyobb az egyensúlyhiány, ezért a kiigazítás különösen fájdalmasnak ígérkezik, és csak nehezíti helyzetüket, hogy valutáik árfolyamát az euróhoz kötötték. Ráadásul azt a megoldást sem alkalmazhatják, hogy leszakadnak a közös valutáról és leértékelik saját pénzüket, mert például Lettországban az euróban jegyzett jelzáloghitelek összege már a GDP 40 százalékát teszi ki, így a devalválás hatása katasztrofális lenne. Az egyetlen megoldás a fogyasztás csökkentése, de még ez sem garantálja a gyors felemelkedést.
