Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ingyenes egészségügyi ellátás szép mese. Tavaly minden lengyel átlag 737 zlotyt
(46 918 forint) tett az állami pénz mellé a kórházakban, rendelőintézetekben - ennek szeretne véget vetni az egészségügyi minisztérium, amely tegnap beterjesztette törvényjavaslatát az önkéntes kiegészítő betegbiztosítás bevezetéséről. A kormány, amely arra számít, hogy az ebből befolyó bevételek komoly támaszai lesznek az egész egészségügyi rendszernek, szeretné mielőbb keresztülvinni a parlamenten a javaslatot. A kiegészítő biztosítást adókedvezménnyel is támogatni akarják.
Az egészségügyi szolgáltatások piacának értékét a Deloitte tanácsadó cég tavaly 76 milliárd zlotyra értékelte, ebből 28 milliárdot a lengyelek a magánkórházakban és -rendelőkben, illetve nem támogatott gyógyszerekre adtak ki. Ennek a pénznek egy részét próbálja az új szabályozás visszairányítani a közegészségügybe. A kiegészítő biztosítás összege ugyanis szintén az országos egészségpénztárba (NFZ) folyik majd be, amely tavaly 48 milliárd zlotyt fizetett ki a betegellátásra.
Az NFZ fedezi a kórházi tartózkodás csaknem egészét - a 2008-ban erre költött 21 milliárd zloty 98 százalékát fizette, miközben az ambuláns gondozás 17 milliárd zlotyjának már csak 53 százalékát finanszírozta. Emellett vannak szakterületek, ahol a magánszféra dominál. A fogászoknál hagyott 6 milliárd zlotynak csak harmadát fizették ki közpénzből. Nem sok támogatás jutott a gyógyszereknek sem - az ezekre kiadott 22 milliárdnak csupán 32 százalékát fizette a biztosító, a többit a betegek a saját zsebükből fedezték. Ugyanakkor a szakértők szerint a betegek egyre gyakrabban döntenek a magánellátás mellett, többnyire az időmegtakarítás, a szolgáltatás minősége és hozzáférhetősége miatt. Ráadásul az egészségügyi piac idén a gazdaság mélyrepülése dacára várhatóan 6-7 százalékkal növekedni fog.
