Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ahogy új életet adott a Nemzetközi Valutaalapnak, úgy mentette meg a csendes elmúlástól az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD) is a válság, elsősorban a kelet-európai pénzügyi krízis. A hidegháború után a volt szocialista országok megsegítésére létrehozott pénzintézetet - amelynek éves közgyűlése ma kezdődik - egy évvel ezelőtt még a felszámolás fenyegette legnagyobb részvényese, az Egyesült Államok részéről, hiszen fő kedvezményezettjei, Oroszország és Lengyelország olyan gazdasági fellendülésen mentek át, ami feleslegessé tette további támogatásukat. A válság kirobbanása azonban alapvetően változtatta meg a helyzetét: egyike lett azon igen kis számú intézménynek, amelynek jelentős tőke áll rendelkezésére a feltörekvő európai gazdaságok megsegítésére. A bank 7 milliárd eurót is kész elkölteni kelet- és közép-európai beruházásokra, azon felül, hogy 6 milliárddal járul hozzá a régiónak szánt 24,5 milliárd eurós hitelcsomaghoz, amelyet a Világbank és az Európai Beruházási Bank vezette konzorcium nyújt.
Áprilisban a G20 vezetői megígérték, hogy megvizsgálják az EBRD helyzetét is, ez azonban eddig nem történt meg, márpedig ha a részvényesek komolyan veszik a bankkal szemben támasztott elvárásaikat, ezek fedezetét is biztosítaniuk kell. A Reuters jelentése szerint felül akarják vizsgálni a korábbi terveket, amelyek 2010-től megszüntették volna az uniós taggá vált Magyarország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia támogatását.
A 20 milliárd eurós alaptőkével rendelkező EBRD Kelet-Európa legnagyobb pénzügyi befektetője. A múlt héten több mint 400 millió eurót invesztált az olasz UniCredit bank kelet- és közép-európai leányvállalataiba. A balti országok bankjaiba és energiaszektorába 500 millió eurót akar befektetni 2010-ig, Lettországban már megvette a csőd elől állami tulajdonba menekített Parex bank 25 százalékát. A szervezet egyelőre 110 millió eurót invesztálna a nyugat-balkáni államokba: az összeg felét közvetlenül magánvállalatok, másik felét a kereskedelmi bankokon keresztül a cégek és a háztartások kapják.
