Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Napról napra elkeserítőbb adatok látnak napvilágot Lettország helyzetéről, amely egy évvel ezelőttig az Európai Unió egyik "kistigrise" volt. Most itt a legerősebb a válság - a rigai statisztikai hivatal tegnapi első becslése szerint éves összevetésben az első negyedévben 18 százalékot zuhant a bruttó hazai termék, az ipari termelés 22 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 25 százalékkal csökkent, s az ország egyik legfontosabb valutaforrása, a szállodai és vendéglátó-ipari szektor csaknem összeomlott - forgalma 34 százalékkal maradt el a tavalyi első negyedévitől. Folytatódik az adóbevételek csökkenése és aggasztóan nő a fizetésképtelen adósok aránya - a 12 milliárd dollár értékű lakossági kinnlevőségnek már 22 százalékát nem törlesztik. Ez annyira aggasztja a túlnyomó többségében svéd banktulajdonosokat, hogy megnyugtatásuk volt az egyik célja Valdis Dombrovkis kormányfő tegnapi egynapos svédországi munkalátogatásának.
A balti ország jegybankjának vasárnapi jelentése szerint az év egészében 16 százalékos lehet a GDP csökkenése (Napi 2009. május 10.), míg a Nemzetközi Valutaalap csak 13 százalékkal számolt. Ilyen körülmények közepette több mint egy hónapja folynak a tárgyalások az IMF-fel, hogy az általa szervezett 7,5 milliárd eurós nemzetközi hitelkeret folyósításának feltételeit módosítsák.
A lettek legfontosabb kérése: járuljanak hozzá, hogy az idei költségvetési hiányt az eredeti megállapodásban szereplő 5-ről 7 százalékra emelhessék. Ez utóbbihoz is 40 százalékkal kell visszafogni a költségvetési kiadásokat.
