Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tegnap Prágában tartották meg azt az eredetileg csúcstalálkozónak tervezett tanácskozást, amelyen az EU és tagországainak képviselői találkoztak hat volt szovjet köztársaság - Ukrajna, Belarusz, Moldova, Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia - vezetőivel, hogy az új, úgynevezett Keleti Partnerség programjának keretében felgyorsítsák a felek politikai és gazdasági közeledését egymáshoz. A programot élesen elítélte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és az orosz média, azt állítva, hogy a célja Nyugat-Európa befolyásának erősítése a térségben és új választóvonalak meghúzása. Javier Solana, az EU külpolitikai főképviselője éppen ezért azt hangsúlyozta Prágában, hogy a keleti partnerség programja nem irányul Oroszország ellen, célja éppen a térség stabilitásának erősítése. A lengyel-svéd kezdeményezés azonban egyelőre felemás eredményt hozott. Mint az EUobserver megtudta, a brüsszeli bizottság a tanácskozás előtti napon, tehát az utolsó pillanatban alapvető fontosságú kérdésekben módosította a közös közleménynek a cseh házigazdák által elkészített tervezetét. A szövegből kimaradt az a mondat, amely európai országnak minősíti a hat volt szovjet tagköztársaságot, ennek helyére a "kelet-európai partnerek" megfogalmazás került, és a vízumliberalizáció ígéretét is kihagyták azzal, hogy ez csak hosszú távú cél lehet. Ráadásul az eseményt alaposan lefokozta, hogy lemondta részvételét Nicolas Sarkozy francia elnök, Gordon Brown brit és José Luis Zapatero spanyol miniszterelnök is, míg a másik oldalról az utolsó európai diktatúra, Belarusz egy még hazájában is méltán ismeretlen miniszterelnök-helyettessel képviseltette magát.
